Nagy változások a láthatáron: erre készülhetnek a magyar erdőgazdálkodásban

Nagy változások a láthatáron: erre készülhetnek a magyar erdőgazdálkodásban

agrarszektor.hu
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről, egy szaporítóanyag-központ létrehozásáról és az agrárerdészetről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Borovics Attilával, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatójával Kék bolygó című podcastjának legújabb adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Áder János bevezetőjében felidézte, hogy az aszály a magyarországi erdőket is súlyosan érintette. Erre válaszul Borovics Attila elmondta, hogy júniusban a károsodás még csak néhány százalékos volt, augusztusban már az erdők 30-40%-a károsodott az aszály miatt. A szakember szerint reményre ad okot, hogy a szeptemberi csapadékosabb időjárás után új hajtások jelentek meg, zöldebbé váltak az erdők a műholdképek alapján.

Borovics Attila a klímaváltozás hatásait említve elmondta: az utolsó jégkorszak utáni intenzív és gyors felmelegedéshez képest jelenleg százszor intenzívebb hatásnak vannak kitéve a fák. Ezt abból határozták meg, hogy a jégkorszaki menedékhely tölgyes területek Olaszország délkeleti részén, a görög szigetek déli részén, a Kaukázusban és az Ibériai-félsziget déli csücskeiben maradtak meg, amikor a jég visszaszorította a természetes populációkat. Elindult egy gyors felmelegedés, és a pollenadatokkal pontosan követhető, hogyan hódították meg a tölgyesek újra Európát. Néhány ezer év alatt el tudtak "vándorolni" a jégkorszaki menedékhely-területekről Skandináviáig. Ebből számították ki, hogy öt kilométert tettek meg az erdők száz év alatt. A szakember szerint ahhoz, hogy szárazságtűrő erdőterületek alakuljanak ki, össze kell gyűjteni a szaporítóanyagot, egyfajta emberi segítséget nyújtva az erdőnek. Mint mondta, most délre, délkeletre - Romániába, a Balkánra - kell menni, mert ha onnan idehozzák a szaporítóanyagot, akkor akár 50-100 évet is lehet ugrani az időben.

Áder János megjegyezte: az erdészeknek most kell arra gondolniuk, hogy a most telepített erdő milyen klímaviszonyok között fog felnőni és milyen klíma lesz, amikor ezek a fák kiteljesednek. Borovics Attila erre reflektálva elmondta, az erdőgazdálkodási szakma kulcsa az, hogy nem egy-két évben, hanem évtizedekben vagy évszázadokban kell gondolkodniuk. Mint fogalmazott, ha az emberiség felismerte a klímaváltozást és azt, hogy valamit tenni kell, akkor azt a folyamatot el kell indítani. A szakember kitért arra is, hogy a bükk, a tölgy a Magyarországtól délre, délkeletre lévő európai térségekben sokkal szárazságtűrőbb helyeken él most, mint hazánkban. Ezt a szaporítóanyagot, ezt a természeti erőforrást, genetikai forrást hasznosítani kell.

Ez a szaporítóanyag-átvitel már most gyakorlat, európai uniós támogatás is nyerhető rá. Ha valaki jó helyről jó helyre viszi a szaporítóanyagot, akkor 100 kilogramm makkért cserébe nagyjából ezer euró plusz támogatást kap

- tette hozzá Borovics Attila.

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója kiemelte, egy fontos lépés hiányzik, ez pedig egy logisztikai bázis, egyfajta magközpont, aminek létrehozására nagy szükség lenne a régióban, ahol ezeket a szaporítóanyagokat összegyűjtik, tárolják, és akár Magyarországra vagy más európai országba elszállíthatják a jövőbeni telepítések érdekében. Magyarország ebben lehet egy innovációs központ - emelte ki a szakember. Áder János megjegyezte, az erdőknek alapvetően a szénmegkötő és az oxigéntermelő képességük szempontjából van jelentőségük. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi erdők a magyarországi emissziókibocsátás 11%-át kötik meg.

Borovics Attila kitért arra, hogy a kísérleti, tudományos alapú és együttműködéseken nyugvó gazdálkodás teszi különlegessé az erdészek munkáját. Mint mondta, a felhalmozódott magyar tudásra, annak megosztására óriási igény van.

Az erdővel való gazdálkodást meg kell tanulni, tanítani kell, a mezőgazdaságban a megoldás pedig az lenne, hogy a fákkal együtt kell gazdálkodni, ez pedig az agrárerdészet. Az Amazonas medencéjére hosszú távon csak ez az egy fenntartható módszer van és érdeklődnek a magyar szaktudás után ebből a régióból is

- jelentette ki Borovics Attila.

A főigazgató kitért arra is, hogy újfajta innovációjuk van arra, hogy lehet az erdőt "bevinni" a városba, ami nehezebb feladat, mint a természetes környezetében foglalkozni az erdőkkel. A fővárost körülvevő erdők iránt növekvő az érdeklődés, mára közjóként kezelik ezeket a területeket.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?