A vízhez való alkalmazkodás a mezőgazdaság jövőjének kulcsa, ennek jegyében indult el 2025-ben a „Vizet a Tájba” kezdeményezés.
Az agrárium előtt álló legnagyobb feladat a klíma- és piaci sokkokra való felkészülés, valamint az értéklánc hatékonyságának növelése lesz.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
Már benyújthatók az erdők hosszú távú minőségi megújulását segítő támogatásra a pályázatok.
Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
A hőségnek jobban ellenálló burgonyát hoztak létre amerikai tudósok a géntechnológia segítségével.
Antibiotikum-rezisztencia gének előfordulását és kifejeződési mintázatait vizsgálták ipari méretű biogáz üzemekben.
A csemegeszőlő termesztését kevéssé befolyásolják a klímaváltozás negatív hatásai.
A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.
Akár több havi aszályos időjárást is kibíró kakaónövény kifejlesztésébe kezdtek az izraeli kutatók.
Már a hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás Magyarországon.
A HUN-REN ATK kutatói az árpa ellenálló képességét vizsgálták különböző kórokozókkal szemben.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában.
Az ATK kutatói meghatározták a kukoricahibridek hidegtűrésének javítására alkalmas genotípusok körét.
A pokoli aszályban jobban teljesítettek a magyar vetőmagok.
Hatalmas változások zajlanak körülöttünk.
Egyetemi innováció az ökogazdálkodásért.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
