A magyar mezőgazdaság nem tekinthető ütésállónak, a változtatásra pedig már nincsenek évtizedeink.
A vízhez való alkalmazkodás a mezőgazdaság jövőjének kulcsa, ennek jegyében indult el 2025-ben a „Vizet a Tájba” kezdeményezés.
Az agrárium előtt álló legnagyobb feladat a klíma- és piaci sokkokra való felkészülés, valamint az értéklánc hatékonyságának növelése lesz.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
Már benyújthatók az erdők hosszú távú minőségi megújulását segítő támogatásra a pályázatok.
Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
A hőségnek jobban ellenálló burgonyát hoztak létre amerikai tudósok a géntechnológia segítségével.
Antibiotikum-rezisztencia gének előfordulását és kifejeződési mintázatait vizsgálták ipari méretű biogáz üzemekben.
A csemegeszőlő termesztését kevéssé befolyásolják a klímaváltozás negatív hatásai.
A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.
Akár több havi aszályos időjárást is kibíró kakaónövény kifejlesztésébe kezdtek az izraeli kutatók.
Már a hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás Magyarországon.
A HUN-REN ATK kutatói az árpa ellenálló képességét vizsgálták különböző kórokozókkal szemben.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában.
Az ATK kutatói meghatározták a kukoricahibridek hidegtűrésének javítására alkalmas genotípusok körét.
A pokoli aszályban jobban teljesítettek a magyar vetőmagok.
Hatalmas változások zajlanak körülöttünk.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
