Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A kutatók a fotoszintézis hatékonyságának javításával érték el ezt a figyelemre méltó eredményt. A burgonya genetikai módosítása során egy úgynevezett fotorespirációs bypass-t alkalmaztak, amely lehetővé tette, hogy a növények jobban hasznosítsák energiájukat a növekedésre, ahelyett, hogy azt mérgező melléktermékek feldolgozására pazarolnák. Katherine Meacham-Hensold, a Realizing Increased Photosynthetic Efficiency (RIPE) projekt tudományos projektvezetője hangsúlyozta a kutatás jelentőségét:
Olyan növényeket kell kifejlesztenünk, amelyek képesek ellenállni a gyakoribb és intenzívebb hőhullámoknak, ha ki akarjuk elégíteni a növekvő élelmiszerigényt az éghajlatváltozás miatt csökkenő terméshozamok által leginkább veszélyeztetett régiókban.
A Global Change Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a módosított burgonya 35 Celsius-fok feletti hőmérsékleten is jól fejlődött, sőt egy négynapos hőhullám során a 38 Celsius-fokot is elviselte. Ezzel szemben a nem módosított kontroll növények a hőstressz jeleit és korlátozott növekedést mutattak. Don Ort, a RIPE projekt igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a géntechnológiai módosítás nem befolyásolta negatívan a burgonya táplálkozási minőségét. Mint fogalmazott,
az élelmezésbiztonság nem csak a megtermelhető kalóriamennyiségről szól, hanem az élelmiszer minőségét is figyelembe kell vennünk.
A kutatók remélik, hogy ez a siker más fontos élelmiszernövényekre is kiterjeszthető lesz, például a maniókára, amely létfontosságú táplálékforrás a Szaharától délre fekvő afrikai országokban. Ezek a régiók különösen érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, így nagy hasznát vehetnék az ellenállóbb növényfajtáknak.
Bár az eredmények biztatóak, a kutatók hangsúlyozzák, hogy további, több helyszínen végzett szántóföldi kísérletekre van szükség az eredmények megerősítéséhez különböző környezeti feltételek mellett. Ennek ellenére a burgonyával elért siker jelentős lépés az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb növények kifejlesztése felé, ami kulcsfontosságú lehet a jövő élelmezésbiztonságának biztosításában.
