Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A kutatók a fotoszintézis hatékonyságának javításával érték el ezt a figyelemre méltó eredményt. A burgonya genetikai módosítása során egy úgynevezett fotorespirációs bypass-t alkalmaztak, amely lehetővé tette, hogy a növények jobban hasznosítsák energiájukat a növekedésre, ahelyett, hogy azt mérgező melléktermékek feldolgozására pazarolnák. Katherine Meacham-Hensold, a Realizing Increased Photosynthetic Efficiency (RIPE) projekt tudományos projektvezetője hangsúlyozta a kutatás jelentőségét:
Olyan növényeket kell kifejlesztenünk, amelyek képesek ellenállni a gyakoribb és intenzívebb hőhullámoknak, ha ki akarjuk elégíteni a növekvő élelmiszerigényt az éghajlatváltozás miatt csökkenő terméshozamok által leginkább veszélyeztetett régiókban.
A Global Change Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a módosított burgonya 35 Celsius-fok feletti hőmérsékleten is jól fejlődött, sőt egy négynapos hőhullám során a 38 Celsius-fokot is elviselte. Ezzel szemben a nem módosított kontroll növények a hőstressz jeleit és korlátozott növekedést mutattak. Don Ort, a RIPE projekt igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a géntechnológiai módosítás nem befolyásolta negatívan a burgonya táplálkozási minőségét. Mint fogalmazott,
az élelmezésbiztonság nem csak a megtermelhető kalóriamennyiségről szól, hanem az élelmiszer minőségét is figyelembe kell vennünk.
A kutatók remélik, hogy ez a siker más fontos élelmiszernövényekre is kiterjeszthető lesz, például a maniókára, amely létfontosságú táplálékforrás a Szaharától délre fekvő afrikai országokban. Ezek a régiók különösen érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, így nagy hasznát vehetnék az ellenállóbb növényfajtáknak.
Bár az eredmények biztatóak, a kutatók hangsúlyozzák, hogy további, több helyszínen végzett szántóföldi kísérletekre van szükség az eredmények megerősítéséhez különböző környezeti feltételek mellett. Ennek ellenére a burgonyával elért siker jelentős lépés az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb növények kifejlesztése felé, ami kulcsfontosságú lehet a jövő élelmezésbiztonságának biztosításában.
