A legfrissebb agrártrendekről és kilátásokról az MBH Bank AgrárTrend Indexének bemutatóján számoltak be a szakértők. Az index értéke a harmadik negyedév végén 32,4 pontot mutatott a 48 pontos skálán – ezzel kis mértékben csökkent az előző negyedévhez képest. Az elemzés alapján az ágazat kilátásai vegyesek: a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége alapvetően kedvező, míg a kertészeti és gyümölcságazatot súlyos fagykárok, a szőlőt pedig az aranyszínű sárgaság fertőzése sújtja.

Az agráriumban jelentős eltérések mutatkoznak, nemcsak ágazatonként, hanem földrajzi elhelyezkedés és hatékonyság mentén is. Egyértelmű, hogy a termelőknek egy megváltozott világban kell helytállniuk

– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

A 2025-ös szezon a szántóföldi növénytermesztésben több szempontból is vegyes eredményeket hozott. A búza termésátlaga meghaladta a sokéves átlagot, és a minősége is kedvezően alakult, a malmi arány az elmúlt évekhez képest javult. A kukorica azonban komoly veszteséget szenvedett: az aszályos, forró nyár különösen az Alföld térségében okozott gondot, a termésátlag 3,3 millió tonna körülire csökkenhetett. A napraforgó ezzel szemben rekordterületen került betakarításra, de a hozamok itt is 15 százalékkal elmaradtak a szokásostól.

A kukorica idén már csak 750 ezer hektáron került vetésre, több feldolgozó kénytelen lesz importból, főként Lengyelországból beszerezni az alapanyagot. Exportra már nem marad elegendő mennyiség

– hangsúlyozta Hollósi Dávid.

Reagálni kell a megváltozott körülményekre

A gyümölcságazatban a tavaszi fagyok súlyos veszteségeket okoztak: a kajszi, az őszibarack és a cseresznye esetében 80–90 százalékos terméskiesést jelentettek a termelők, míg alma és körte esetében a veszteség 75–80 százalék között alakult. Bár az alacsony kínálat miatt a gyümölcsárak emelkedtek, ez nem tudta ellensúlyozni a kiesett mennyiséget. A szőlő-bor ágazatban a helyzetet tovább rontja az aranyszínű sárgaság rohamos terjedése: a fertőzés már 21 borvidéken jelen van, és komoly veszélyt jelent a teljes ültetvényállományra.

Az aranyszínű sárgaság fertőzése exponenciálisan terjed, és már a rovarok ellen is védekezni kell. A hatóságoknak minden eszközzel el kell érniük, hogy az elhagyatott szőlőterületeket felszámolják, különben drasztikus visszaesés jöhet

– figyelmeztetett Hollósi Dávid.

Az állati termékpályák közül a baromfi és a tojás stabil teljesítményt nyújtott. A brojlercsirke és a pulyka ágazatban kiegyensúlyozott a jövedelmezőség, a belföldi fogyasztás élénk, és az exportpiacok is kedvezően alakulnak. Ugyanakkor a sertéshúságazat a globális árzuhanás és a takarmányköltségek miatt nehézségekkel küzd, a jövedelmezőség csökken. A tejágazatban a tavaszi állatjárvány (RSKF) jelentős károkat okozott, de a hazai felvásárlás mennyisége ennek ellenére nőtt. A felvásárlási árak viszont csökkentek, ami a termelői oldalon feszültséget okoz.

A sertéságazat ma önköltségi szinten termel, a piaci árak csökkennek, miközben a teljes uniós sertéshúsfogyasztás is visszaesett. Az állattenyésztésben most a baromfi húzza felfelé a mutatókat 

– emelte ki Héjja Csaba, az MBH Bank stratégiai elemzője.

A következő években a beruházások és a KAP Stratégiai Terv megvalósítása jelentheti a hazai agrárium kitörési pontját. A termelők egyre nagyobb számban jutnak hozzá támogatói okirataikhoz, és sok helyen már elindultak a fejlesztések – különösen az üvegházas, öntözésfejlesztési és állattenyésztési beruházások területén.

Az ellenálló képesség növelése most kulcsfontosságú cél. Ehhez beruházásokra és okos, hatékony finanszírozásra van szükség, hiszen csak így tudjuk a versenyképességet hosszú távon megőrizni

– fogalmazott Hollósi Dávid. 

A magyar mezőgazdaság 2025-ben „gyenge közepes” évet zárt, ám a beruházási hullám és a támogatások megindulása reményt ad a következő évekre. Az agrárium előtt álló legnagyobb feladat a klíma- és piaci sokkokra való felkészülés, a termelési szerkezet rugalmasabbá tétele, valamint az értéklánc hatékonyságának növelése lesz. A mezőgazdasági vállalkozások alkalmazkodóképessége már többször bizonyított, és a most induló fejlesztések nyomán a magyar agrárium ismét eséllyel indulhat a nemzetközi versenyben, immár ellenállóbb, fenntarthatóbb formában.