Ez durva: olyan dolog történt a magyar mezőgazdaságban, amire senki sem számított

Rendkívüli aszály pusztított 2022-ben egész Európában, és a szélsőséges időjárás Magyarországot sem kímélte, a hosszú ideig fennálló csapadékhiány, illetve hőstressz hatalmas károkat okozott a növénytermesztőknek, az állattenyésztőknek és a hazai élelmiszeriparnak egyaránt. A példátlan szárazság olyan történelmi helyzetet okozott az országban, amilyen talán még sosem volt, az átlagnál jóval kevesebb kukoricát sikerült csak betakarítani a földekről, emiatt pedig importra szorulunk idén az aranyat érő termésből. Hatalmas törést okozott tehát az aszály a magyar mezőgazdaságban, nem beszélve arról, hogy a következő években az egyre kevesebb csapadék, és a hosszú ideig tartó száraz napok sokkal rendszeresebbek lesznek. Ha a "termőföldtől az asztalig" elvét nézzük, nem nehéz kitalálni azt sem, hogy, ha a növénytermesztésben gondok vannak, akkor az élelmiszeriparban is lesznek problémák, és ahogy ez idén is "bebizonyosodott" az egyre magasabb élelmiszerárakkal is jobb, ha hoszú távon megbarátkozik mindenki.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Ahogy arról az Agrárszektor is egész évben folyamatosan beszámolt, súlyos aszály és szárazság söpört végig egész Európán, és így Magyarországon is 2022-ben. A rég nem tapasztalt és látott szélsőséges időjárás az egész hazai mezőgazdaságban komoly károkat, valamint pusztítást okozott, kezdve a növénytermesztéstől, egészen az állattenyésztésen át, az élelmiszeriparig. Az idei év sok termelő számára jelentheti a gazdálkodás végét, hiszen egyes területeken az aszály miatt nem is volt mit learatni, és hiába a magas gabonaárak, ha nincs termés, amit el lehetne adni. A takarmányipari cégek és az állattenyésztők sincsenek könnyű helyzetben, az állatbetegségek, a magas gabona- és takarmányárak, az aszály miatt kiégett legelők, az elszállt energiaárak, illetve az elképesztő önköltség növekedés miatt egyre többen húzhatják le a rolót. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi lesz veled magyar állattenyésztés?

A forróság mindamellett, hogy az állatok életét is megnehezítette, a takarmány szempontjából sem volt kedvező. Mivel a gabonatermés jóval kevesebb volt idén, ráadásul rosszabb minőségű is a vártnál, nem meglepő módon mindezeken nem voltak túl jó hatással az állattenyésztésre sem. Az aszály miatt kiégett legelők arra kényszerítettek sok termelőt, hogy vásárolt abraktakarmánnyal és távolabbról szállított tömegtakarmánnyal etették az állatokat, ami drasztikus mértékű költségnövekedéshez vezetett. Mindezek miatt jól lehet, hogy sok termelő nem bírja már sokáig, és kénytelen lesz lehúzni a rolót és befejezni a gazdálkodást. Az idei évben tehát minden összeesküdni látszott a magyar állattartók ellen: számos kihívással kellett megküzdeniük, a folyamatosan növekvő takarmányköltségektől kezdve az idei év legsúlyosabb külső körülményének bizonyuló aszályon keresztül egészen az elszálló energiaárakig. Ezek a tejtermelők, de a tejfeldolgozók működésére is hatással voltak - tájékoztatta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az Agrárszektort. A szakember szerint egyértelműen látható, hogy a következő egy kritikus időszak lesz a magyar tejtermelők számára kritikus időszak lesz, különösen az Alföldön, illetve a Dunántúl nagobb részén. Az orosz-ukrán háború elhúzódása, a takarmányhiány és -ár, valamint a továbbra is magas inputköltségek, a csomagolási és logisztikai költségek megugrása, a korábbihoz képest akár tízszeresére is emelkedett energiaárak pedig folyamatos költségnövekedést eredményeznek a hazai tejágazatban, amely - az emelkedő átvételi árak ellenére is - állománycsökkenést és telepfelszámolásokat fog okozni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egekben a gabonaárak 

Az idei történelmi aszály és a februárban kirobbant orosz-ukrán háború jelentős mértékben befolyásolta a gabonaárakat: egészen a nyár végéig, a gabonafolyosó megnyílásáig és az amerikai eredmények megszületéséig magasan tartotta azokat, mostanra azonban megnyugodni látszik a kereslet-kínálat. Az aflatoxin-szennyezettség azonban komoly problémát jelenthet a gabonafélék értékesítésében, nemcsak nálunk, de a környező országokban is - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián. A rendezvény egyik, a témával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésében Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta, szerinte egyelőre még nem lehet megjósolni, mi várható a jövőben, ugyanis amikor a piacokon zavar van, akkor a szereplők az árucikkekbe mentik a pénzüket. A szakember kiemelte, úgy látja, a következő időszakban a gabonaárakban egy lassú csökkenés várható, ám hirtelen visszaesés nem lesz, mivel az komoly problémákat okozna a növénytermesztésben, mivel a földekben már ott van a drága inputanyag.

EZ IS ÉRDEKELHET

2022, a növénytermesztés nehéz éve

Emberemlékezet óta nem volt ilyen rossz kukoricatermés Magyarországon, mint idén, az előzetes becslések alapján mindössze 3 tonnás termésátlagra lehet számítani - mondta az Agrárszektornak Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója október végén. Kiemelte, ennek az alacsony termésmennyiségnek két oka van: az egyik, hogy az aszály miatt sok helyen meg se termett a kukorica, a másik pedig, hogy több 10 vagy 100 ezer hektáron lesilózták zöldtakarmánynak nyáron a termést. Az átlagos években a hazai kukoricaigény 4,5 millió tonna körül szokott lenni, idén azonban számítani lehet arra, hogy az iparban és a takarmányozásban felhasznált kukorica mennyisége is csökkenni fog. Egyrészt azért, mert nagyon drága a kukorica, és van olyan termék, amivel helyettesíteni lehet, másrészt pedig az utóbbi időben elkezdett csökkenni az állatlétszám Magyarországon. A szakember beszélt többek között arról is, hogy a hiányzó mennyiséget importból kell fedeznie hazánknak, és soha nem volt még olyan, hogy Magyarország felé Ukrajnából érkezik kukorica, de ez idén bekövetkezett, és jövő szeptemberig akár 2,5 millió tonna szemes termény is bejöhet Magyarországra, aminek a legnagyobb része kukorica lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az idén tomboló aszály egész Magyarországon érződött, a legnagyobb pusztítást azonban a déli, keleti megyékben okozott, így például az Alföldön. Az aszály hatása egyébként már a nyári betakarítás során is látszódott, hiszen már akkor átlag alatti hozamok (búza, árpa, repce, rozs, zab) születtek, az őszi betakarítás során azonban még drasztikusabban jelentkeztek az aszály hatásai. Az Agrárminisztérium közlése szerint Magyarországon 2022-ben 3,9 millió tonna őszi búzát, 1,4 millió tonna árpát, és mintegy 1,1 millió tonna napraforgót takarítottak be 313 ezer hektár területről, ami több mint egyharmaddal kevesebb az elmúlt öt év termésátlagánál. Az aszály hozzájárult egyébként ahhoz is, hogy az infláció Magyarországon két évtizedes csúcsra emelkedett, a megnövekedett gabonaimport-igény pedig még nagyobb nyomást gyakorolhat az ország pénzügyeire.

EZ IS ÉRDEKELHET

Döbbenetesek a károk

Nagy István agrárminiszter július végén bejelentette, a rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében Aszály veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány. Mindettől függetlenül a szélsőséges időjárás hatalmas károkat okozott a hazai mezőgazdaságban. Az agrártárca vezetője október közepén beszélt arról, hogy szeptember elejéig 1,350 millió hektárra jelentettek aszálykárt a termelők Magyarországon, amely a 2017-2021 közötti évek hasonló időszakáig bejelentett terület közel nyolcszorosa. Detre Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián tájékoztatott arról, hogy 2022-ben a magyar gazdák 51571 kárbejelentést nyújtottak be, ebből 47975-et az aszály okozta károk miatt.

Súlyos a helyzet a magyarországi gyümölcstermesztőknél

A folyamatosan rossz évjáratok - gondolva itt a különböző időjárási károkra, mint a tavaszi fagykárok, az aszály, a gyakori jégkárok, az ezek miatt kialakult 30-50 százalékos terméskiesések, a súlyos munkaerőhiányra, ami miatt egyre gyakoribb, hogy nincs kivel elvégeztetni a munkákat, vagy nem lehet megfelelő időben betakarítani, valamint a nyomott termelői árakra - miatt mára nagyon sok gazdának elfogyott a tartaléka a hazai gyümölcstermesztésben - tájékoztatta az Agrárszektort a Fruitveb. Emellett pszichésen is nehéz elviselni a sorozatosan rossz éveket, így a termelési kedv is nagyon sokaknál elveszett. Mindezek miatt valószínűsíthető, hogy a következő 2-3 évben a gyümölcstermelők több tíz százaléka fel fog hagyni a gazdálkodással, és a termőfelület több tíz százaléka fog eltűnni Magyarországon - tudta meg a lapunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

A csemegekukorica sem úszta meg

Az idei évben tapasztalható rendkívüli aszály, ahogyan már fentebb is írtunk róla, minden kultúrában jelentős kieséseket eredményezett, és ez alól nem képzett kivételt a csemegekukorica termesztés sem. Az utóbbi években 30-35 ezer hektár között ingadozott Magyarországon a termőterületek nagysága, ahonnan jellemzően 500-550 ezer tonna csemegekukoricát takarítottak be. A FruitVeB információi szerint az idei évben az aszálykár nagyjából 30-35%-os kiesést okozott összességében a teljes termésben, ami az öntözetlen, korai fővetésű állományoknál 50-70%-os (néhány esetben akár 100%-os) terméskiesésként, a későbbi betakarítású öntözött állományokban pedig 20-30%-os kiesésként jelent meg. A szakmai szervezet szerint Magyarország csemegekukorica termesztésben világszinten is a dobogón helyezkedik el, az agrárkülkereskedelmi egyenlegben a csemegekukoricát tekintve külkereskedelmi többlettel rendelkezik az ország, azaz nettó exportőrnek számít. Mivel az idei év Európa-szerte aszályos volt, és alapvetően Magyarország látja el az exportpiacot, így a jövőben nem kell jelentős importnyomásra számítani. 

A NAK szerint a csemegekukorica termékpálya szereplői idén jelentős gazdasági károkat fognak elszenvedni az elmúlt évszázad legsúlyosabb aszálya következményként. Ez a rendkívüli időjárási helyzet még inkább kiélezi az ágazat aktuális problémáit, amelyek már eddig is nagyon súlyosan érintették a szektort, különösen a feldolgozóipart: az energiaválság, a munkaerőhiány és a csomagolóanyag-ellátási gondok, továbbá az ezek folyományaként megjelenő, előre nem látható mértékű, nagy bizonytalansággal kalkulálható, de sok esetben száz százalékot meghaladó költségnövekedés. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokkoló élelmiszerárak, brutális drágulás a boltokban

Az aszály hatása végig söpört minden szektoron és ágazaton, és végül a boltokban csapódott le, hiszen hatalmas élelmiszerdrágulást hozott az idei év, és a szakértők szerint 2023-ban sem lesz jobb a helyzet, sőt, az áremelkedés egészen tavaszig folytatódhat. Egy biztos, olyan élelmiszerárak már nem lesznek mint régen. Ezt erősítette az Agrárszektornak Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója is, aki közölte, túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy búcsút inthetünk az olcsó élelmiszereknek, és meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a magas árak velünk fognak maradni. Hozzátette azt is, az energiaválság és az infláció együttes hatása kőkeményen csapódik a termelők mellett a fogyasztókon is, akik sokszor az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek vásárlására vannak rákényszerülve.

EZ IS ÉRDEKELHET

Novemberben 22,5%-os volt az infláció Magyarországon, a legmagasabb az Európai Unióban. A legjobban dráguló tételek között rengeteg élelmiszer van, köztük több hazai előállítású tejtermék is. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján idén októberben az előző év azonos időszakához képest a trappista sajt értékesítési ára 91%-kal, a tehéntúróé 81%-kal, a kefiré és a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tejé 78%-kal, a natúr joghurté 77%-kal, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 76%-kal, az adagolt vajé 74%-kal, a tejfölé 73%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé 71%-kal, a gyümölcsös joghurté 64%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 61%-kal, az ömlesztett sajt 57%-kal, a natúr vajkém ára pedig 37%-kal nőtt. A tejek és tejtermékek árának emelkedése minden bizonnyal folytatódni fog a jövőben is, mivel a tejtermelők és feldolgozók szinte minden költsége megnövekedett. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak korábban azt mondta, a magas árak maradnak, de az élelmiszerinfláció egy ponton lassulni fog.

EZ IS ÉRDEKELHET

 

Az állandó téma évtizedek óta: öntözésfejlesztés

A klímaváltozás 2022-ben durván rárúgta az ajtót az emberiségre, és ha eddig sokan nem is vették komolyan, az idei súlyos aszály egyértelmű bizonyíték arra, hogy cselekedni kell. Az öntözésfejlesztés Magyarországon már hosszú évtizedek óta állandó téma, valahogy mégis úgy tűnik, mintha nem történne semmi. Erről beszélt Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettes is a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián, mint mondta: 

Az öntözésfejlesztés az a kérdéskör, ami igazából ma nagyon sok mindenkit foglalkoztat itt Magyarországon, de elkéstünk, régen elkéstünk. Volt egy Tisza-szabályozás az Alföldön az 1800-as években, most ennek a negatív hatásait érezzük, amihez természetesen hozzájárul a kevés csapadék ami lehullt az elmúlt években. Ma már olyan mélyen van a nedvesség a talajban, hogy a növények gyökere nem éri el. Tudok olyan gazdálkodóról, aki azért szüntette meg a kismértékű állattenyésztését, mert elfogyott az ásott kútból a víz, ez tragédia. Mindezek miatt megkerülhetetlen, hogy vízgazdálkodásról beszéljünk az Alföld területén. Sok területen vissza kell térni a víz visszatartására. Ezek nem új dolgok, ezek a rendszerek korábban megvoltak. Elkerülhetetlen azoknak a vízi létesítményeknek a létrehozása, amelyekkel megfelelő módon tudjuk visszatartani azokat a vízmennyiségeket, amelyek a Kárpát-medencébe befolynak. Ezt el kell kezdeni, és akkor tudjuk a következő 10-15 évben normalizálni a mai talajvízszint csökkenést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Van megoldás?

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy, ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a mezőgazdaság kitettségét, alkalmazkodni kell a megváltozott környezeti tényezőkhöz, valamint a csúcstechnológiák használatát jelentősen fel kell erősíteni. Miközben hazánkban felértékelődik a méretgazdaságosság és a különböző integrációk szerepe, erősödik a koncentráció, egyre több szereplő kiesik a versenyből, az új belépők pedig kizárólag a legmodernebb technológia használatával tudnak talpon maradni. 2022 is rávilágított arra, hogy nem lehet 30-40 évvel ezelőtti módszerekkel gazdálkodni és a klímaváltozás nem betörte az ajtót, hanem már itt van - hangsúlyozta a szakember. Elmondta többek között azt is, hogy az eredményes és fenntartható gazdálkodás érdekében a régi technikákat is érdemes felülvizsgálni, hiszen ma már lehetőség van arra, hogy a nedvességet forgatás nélküli műveléssel tudjuk a talajban tartani, “a szántást el kell felejteni”.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Az aszály kapcsán sok szakértő erősítette meg azt az utóbbi időben, hogy leáldozóban lehet a kukoricának Magyarországon, és könnyen lehet, hogy új növényfajok lepik majd el a magyar földeket. Új, a szélsőséges időjárási körülményeket jobban toleráló fajták. Erről beszélt az Agrárszektornak többek között Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője is. Mint mondta, a 2022-es évszázados aszály, az energiaválsággal együtt lehet a katalizátora a megújulásnak a növénytermesztők körében is. Az idei év egyik nagy túlélője és nyertese lehet Magyarországon a szója, ráadásul az öt év termésátlagai alapján, a terméskiesést tekintve kétszer jobban teljesített, mint az év nagy veszteseként elkönyvelhető kukorica.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?