2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Itt a csúf igazság a durva élelmiszerárakról: ehhez jobb lesz hozzászokni itthon

Veres Virág Cintia
Soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük a termelőknek Magyarországon, és ahhoz, hogy az agrárium szereplői talpon tudjanak maradni, a példátlan költségnövekedést valamelyest be kell építeniük a fogyasztói árakba - mondta az Agrárszektornak Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, az energiaválság és az infláció együttes hatása kőkeményen csapódik a termelők mellett a fogyasztókon is, akik sokszor az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek vásárlására vannak rákényszerülve. Túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy búcsút inthetünk az olcsó élelmiszereknek, és meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a magas árak velünk fognak maradni.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A megnövekedett energiaköltségek már 2021 utolsó negyedévétől sújtották a vállalatokat, így a Kometát is, az üzemanyag- és nyersanyagárak emelkedése a háború miatt pedig további terhet jelent. Szeptemberhez képest a gáz csaknem négyszeresére, az áram háromszorosára drágult pár hónap alatt. Mindez hogyan érintette céget és hogyan tudott reagálni rá?

Ez egy példátlan állapot. Nagyon felment a disznóár és az említett energiaár, emellett a béreket is emelni kell. Harcoltunk, hogy hatékonyabban dolgozzunk, ez volt az első lépés, amit tettünk azért, hogy csökkentsük a pazarlást, így valamelyest a költségeket is. Mikor olcsó volt az energia, azt természetesnek vette mindenki, nem igazán figyeltek rá eléggé. Ez most talán jó lehetőség arra, hogy megtanuljuk, hogyan lehet jobban használni az energiát.

Ugyanakkor a sertéshús esetében nincsen lehetőség spórolni, követni kell a piaci árakat. Csak úgy tudtunk reagálni, hogy növeltük az eladási árakat is, ez megkerülhetetlen volt. Ezzel együtt, mint mondtam, a béreket is emeltük, hiszen figyelembe vettük, hogy a dolgozóinknak is vásárolnia kell a boltokban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az idei évben az aszály szinte sosem látott méreteket öltött, 100 milliárdos károkat okozva. A Kometánál okozott bármilyen nehézséget a csapadékmentes, forró nyár?

Mi ennek a hatását egy kicsit később látjuk majd. A szárazságnak nincs ránk közvetlen hatása, de, mivel kevesebb gabona termett, az bizony már ránk is hatással lesz, hiszen emelkednek emiatt a takarmányárak. Így pedig drágább lesz a sertéstenyésztés, ez lényegében egy „ördögi kör”. Úgy gondolom, hogy az árak most már tartósan magasabb szinten fognak maradni. Eddig mindig nagy volt a volatilitás, de az árak nem sokáig maradtak magasak, most viszont attól tartunk, hogy 2023-ban nagyon drága lesz a sertéshús.

Ezekben a nehéz időkben mit tehetnek ilyenkor a termelők, gyártók?

Ilyenkor fontos megőriznünk az optimizmusunkat. Magyarországon nagyon jók a feltételek az állattartásra, kiváló termőföldek vannak és bőséges víz áll rendelkezésre. Most azonban valóban nagyon nehezek a körülmények, de bizakodni kell, mert Magyarország az egyik legalkalmasabb ország a mezőgazdasági tevékenységre.

Az alapanyagokat honnan szerzik be? Ezzel kapcsolatban volt bármilyen fennakadás?

Ha tudjuk, akkor csak itthon, de erre nem mindig van lehetőség. Az élőállat 75-80 százalékát Magyarországról szerezzük be, és stratégiai kapcsolatunk van egy horvát céggel, akik az eszéki régióban dolgoznak, tőlük vásárolunk disznót. Másik fontos alapanyagunk a pulykamell, amit eddig 100 százalékban Magyarországon vásároltunk a Gallicooptól és a Gallfoodtól. Utóbbi viszont sajnos befejezte a tevékenységét, most Romániában és Lengyelországban keresünk más lehetőséget.

A cégünknek fontos, hogy hazai alapanyagokból dolgozzunk, éppen ezért, amikor csak lehet, a magyar alapanyagokat részesítjük előnyben. Nemcsak azért, mert magyar cég vagyunk, hanem azért is, mert a hazai alapanyagok minősége az egyik legjobb a világon.

Az elmúlt időben tapasztalható élelmiszer-drágulás mennyire érte el a sertéságazatot? Mennyit drágultak ezek az élelmiszerek például a tavalyi évhez képest?

A drágulás körülbelül ugyanakkora, mint a csirkénél, mintegy 40-50 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. Az árstop pedig érinti a sertéscombot is, emiatt nagyobb rá az igény - ezt nem könnyű kielégíteni. Persze, próbáljuk megoldani, hogy a fogyasztók semmiben se szenvedjenek hiányt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kínálatuk igen színesnek mondható, de mik a legkelendőbb termékek? Mennyire nyitottak az extrább ízekre a magyarok?

Az élelmiszereknél úgy gondolom, hogy nagyon fontos a hagyomány, éppen ezért nem könnyű változtatni a szokásokon. Az emberek jobban preferálják azokat a termékeket, amiket gyerekkoruk óta ismernek és szeretnek. A kedvencek közé tartozik természetesen a szalámi, a virsli, a finom párizsi, de idesorolhatók a felvágottak is. Nyilvánvalóan vannak, akik keresik az újdonságokat is, nekik készítjük az olasz érlelt sonkát, tarját vagy császárt. Emellett bevezettünk a piacra hagyományos termékeket is, csak picit más ízekkel.

A saját véleményem az, hogy itt, Magyarországon a túl erős ízeket szeretik. Sok a fűszer, a füst, a zsír, és ez bizony nem mindig egészséges. Éppen ezért megpróbálunk lépésről lépésre változtatni ezen. Csökkentjük az intenzitást, a zsír- és sótartalmat. Utóbbi 25 százalékos csökkentését tartom a legfontosabbnak. Egy felnőtt ember napi sófogyasztása 15 gramm, de az ideális 5 gramm lenne. A túlzott sóbevitel növeli a sztrók kockázatát, ami sajnos Magyarországon a vezető halálokok között van, ezért is tartom ezt fontos témának. Próbáljuk terelni az embereket a lágyabb ízek felé, hogy kevesebb adalékanyag, kevesebb fűszer legyen egy adott termékben. Amikor egy hústerméket eszünk, az első, amit tapasztalnunk kellene, az a finom és egészséges húsíz - nem a fűszerek és a só. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy az erős fűszerezéssel gyakran az alacsony minőségű húst akarják elfedni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az élelmiszer-drágulás miatt valószínűleg többen fogják keresni az olcsóbb, akár rosszabb minőségű termékeket. Tapasztaltak már keresletcsökkenést emiatt?

Tény, hogy óriási infláció van az élelmiszerek tekintetében is. Kérdés, vajon biztos, hogy ez csak infláció? Vagy lehet azt mondani, hogy van egy ár-újrapozicionálás? Lehet, hogy az elmúlt 20 évben túlságosan alacsonyak voltak az élelmiszerárak, és azt kell, mondjam, talán az energia is. Már tapasztaljuk, hogy csökken a kereslet a drágább termékek iránt, de nem mondanám, hogy drasztikusan. A finom, elérhető árú termékeink forgalma viszont növekszik. Azt nem tudom, hogy a nagyon olcsó termékeknél mi jellemző, mert mi nem abban a kategóriában versenyzünk.

Őszinte leszek, én képtelen vagyok például egy virslit olcsóbban eladni, mint egy kutyaeledelt, nem tartom logikusnak. Szomorú, hogy a társadalomban vannak olyan rétegek, akik csak ezeket tudják megvásárolni. Ezért lenne fontos, hogy az élelmiszergyártók támogassák az élelmiszerbankot, a jótékonysági szervezeteket. Így tudunk egy kicsit segíteni ezekben a nehéz időkben.

A fenntarthatóság fontos a cég számára, magyarországi húsfeldolgozással és húsipari termékek gyártásával foglalkozó cégek közül a Kometa lett az első, ami melléktermék-feldolgozó üzemmel rendelkezik. Terveznek még környezetvédelmi beruházásokat?

A környezetvédelem nagyon fontos mindenki számára. A gazdák és mi, élelmiszergyártók együtt vagyunk a teremtés első őrzői, és ez egy hatalmas felelősség, amit nem szabad elfelejteni. 2014-ben kezdtük el használni a saját szennyvízüzemünket, a felhasznált vizet tökéletesen megtisztítva engedjük vissza a Kapos folyóba. Továbbá másfél éve kezdtük el használni az új mellékterméküzemünket is, ahol a csontot és a vágóhídi melléktermékeket dolgozzuk fel. Ebből húslisztet és ipari zsírt állítunk elő.

Ami még megoldandó feladat, hogy hogyan tudjuk kezelni vagy feldolgozni a vért úgy, hogy értéket teremtsünk ezzel. A szennyvízkezelést is meg kell oldani, hiszen úgy gondolom, hogy a természetes trágya a földeken igazi kincset ér. Most tervezünk egyébként napelemeket tenni az üzemünk tetejére, és próbáljuk kihasználni a geotermikus energiát. Két évvel ezelőtt teljesen felújítottuk a kazánházat, ez több mint 700 milliós beruházás volt, ugyanakkor csökkenteni tudtuk a gázfelhasználást 30 százalékkal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ha már környezetvédelem… Érdemes lehet szót ejteni az állatjólétről és az „etikus” állattartásról is, hiszen ezzel a témával is foglalkoztak. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban, mire szeretné felhívni a figyelmet?

Csakúgy, mint a környezetvédelem, nagyon fontos téma, amiről tisztelettel kell beszélni és oda kell rá figyelni. Ugyanis nem könnyű megoldani ezt a problémát. A gazdák természetesen tudják, milyen fontos, hogy jól bánjanak az állatokkal, ellenkező esetben a belőlük készült termékek gyenge minőségűek lennének. Az utolsó 30-40 évben elmentünk abba az irányba, hogy egészen egyszerűen nem jutott elég figyelem erre a témára. A piacon az első, amivel versenyezni lehet, az az alacsony ár. Ha növelni szeretnénk az állatjóllétet, több figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre, tudatosnak kell lennünk. Viszont, ha nagyon alacsony az ár, nem költenek erre, nem lehet elmenni ebbe a „zöld” irányba.

El kell fogadni, hogy picit magasabb árat fogunk fizetni az élelmiszerért a jövőben. Az uniós jogszabály meghatározza, hogy mekkora területet kell biztosítani egy állatnak. Ez persze nincsen kőbe vésve, persze, jó értelemben. Kisebb helyet nem, de nagyobbat lehet biztosítani, hogy életük során megélhessék a természet adta kíváncsisságukat a jószágok. Valószínűleg nem lepek meg senkit, ha azt mondom, hogy ha egy disznó egy ólban él, sosem lesz olyan, mintha a szabadban lenne. De az éremnek mindig két oldala van. Tudjuk, hogy az afrikai sertéspestist a vaddisznók terjesztik, az emberi beavatkozás pedig lehet, hogy korrigálja a természet hiányosságait, kompenzálja a veszélyeket. Nem kell ezeket a dolgokat túlideologizálni, meg kell találni az egyensúlyt.

A vegánok úgy döntöttek, hogy nem esznek húst, állati eredetű terméket - ez az ő egyéni döntésük. De, ha valaki szerint senkinek nem kellene húst enni, akkor felvetődik egy nagyon egyszerű kérdés: mit csinálunk az állatokkal? Lemészároljuk az összeset? Vagy otthon fogjuk tartani a disznókat, mint háziállatot? A következő kérdés, hogy ha nem lesznek állatok, hogyan trágyázzuk a földet? Csak műtrágyával? Nem vagyunk azon a szinten, hogy meg tudjuk változtatni a teremtés szabályait, az egyensúlyt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milyen célokat határoztak meg a közeljövőre, illetve milyen beruházásokat terveznek?

Mindig optimistának kell maradni. Magyarország fontos eleme lehet az európai élelmiszeriparnak, a termelési láncoknak, az élelmiszer-biztonságnak és az önellátás garantálásában is nagy szerepe lehet. A Kometa, de több más gyártó is nagy cégnek számít itthon, de európai szinten ez még nem mondható el, a növekedés érdekében pedig beruházásokra van szükség, növelni kell a kapacitásokat. Így komoly szereplő és stratégiai partner tudunk lenni a nemzetközi kiskereskedelmi láncok számára.

Ezért azt tervezzük, hogy a következő öt évben megduplázzuk a termelési kapacitásunkat, így több száz új munkahelyet is teremtünk. Még egy fontos oka van annak, hogy beruházzunk: az ágazatunkban, a húsiparban nagyon kemény munkakörülmények vannak, alacsony hőmérsékleten intenzív fizikai munkát kell végezni. Törekszünk az automatizálásra, a robotizációra, hogy megkönnyítsük a munkavégzést, illetve, erősítsük, hogy inkább az eszüket használják, ne a kezüket.

Képek forrása: Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?