Kiderült a csúf igazság: ez áll valójában a brutális élelmiszerdrágulás hátterében

agrarszektor.hu
Félelmetesen elszálltak az élelmiszerárak Magyarországon, annyira, hogy az már az Európai Unión belül is kirívóan magasnak számít. Az egyes alapvető élelmiszerek hatósági árassá tétele pedig a jelek szerint nem segített ezen, mi több, újabb zavarokat okozott a piacokon. De miért is alakultak ki ezek az extrém magas élelmiszerárak? Meddig tarthat még az áremelkedés? Mi várható a jövőben? Erről beszélt a szakember.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója az RTL Reggeli című műsorában elmondta, hogy Magyarországon gyakorlatilag minden megdrágult az elmúlt időszakban. Ennek a drámai áremelkedésnek a hátterében az áll, hogy a koronavírus-járvány után az újrainduló gazdaságban megindultak azok a mezőgazdasági termékek árak, amelyek globális tőzsdei piacokon is forognak, mint például a gabonafélék. Ezzel párhuzamosan emelkedni kezdett a villamos energia, a földgáz és üzemanyagok ára is, mert ezek mind olyan alkotóelemei az élelmiszereknek, amelyek a gazdaság újraindulásával drasztikusan kezdtek el drágulni - mutatott rá a szakember.

Minden olyan élelmiszernek jelentősen meg kellett, hogy emelkedjen az ára, amely előállításához valamilyen gabonaalapú terméket kell felhasználni. Az állati termékek árai, mivel ezekhez takarmány kell, emiatt szintén elindultak felfelé, vagyis, ahogy Vörös Attila fogalmazott, praktikusan minden megdrágult.

Arra a kérdésre, hogy miért ilyen magasak a hazai árak, a szakember elmondta, hogy ez több tényezőnek köszönhető. A legnagyobb hatással a forint árfolyama van az élelmiszerárakra. Amíg az uniós országokban 20% körüli szinten van az élelmiszer-infláció, addig Magyarországon erre még további 15% rárakódik a forint gyengülése miatt. Nem szabad azt se elfelejteni, hogy az élelmiszergyártóknak az alapanyagok, a csomagolás és a fuvarozás költségeit mind euróalapon kell fizetniük, és ha drágábban tudnak eurót váltani, akkor az nekik is jelentős költségnövekedést jelent.

Vörös Attila beszélt arról is, hogy az ársapkák inkább zavarokat okoznak a rendszerben. Az intézkedés megfogta az eredetileg érintett termékek kiskereskedelmi árát, de a piacok nem tudnak rendesen működni, mert zavarok keletkeznek. Megváltozott a kereslet is: aminek a tavaly októberi szinten határozták meg az árát, annak nőtt a forgalma, másoké csökkent. De a helyettesítő és a közeli termékek forgalmában is jelentős változások voltak megfigyelhetőek.

A szakember elmondta, hogy a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége sincs könnyű helyzetben, mivel közvetlen ráhatása nincs az árakra. Amit tudnak, az a nemzetközi és hazai folyamatok megfigyelése, és ezek jelzése a tagjaik számára. Emellett a kormányzat felé tudják képviselni azokat a pontokat, amelyek segítenének a magyar gyártók helyzetén. Ilyen lehet például a szabályozás egyszerűbbé tétele, illetve a magyar gyártók technológiai lemaradásának enyhítése. Ugyanis ez az, ami miatt Magyarországon minden élelmiszer előállítása drágább valamivel az uniós átlaghoz képest. Vörös Attila beszélt arról is, hogy a jelenlegi folyamatokat elnézve még a 2023-as év is egy nehéz időszak lesz, nemcsak a fogyasztóknak, de az élelmiszergyártóknak is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?