A Debreceni Egyetem (DE) agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, Harsányi Endre elmondta, hogy az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságban (AKIT), valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon (MÉK) szimbiózisban zajlanak a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó képzések és kurzusok, és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően mindezt most már világszínvonalon tehetik - olvasható az egyetem hivatalos oldalán. A szakember beszélt arról is, hogy a legmodernebb drónplatformokat, szenzorokat, hiperspektrális kamerákat és laboreszközöket szerezték be, továbbá kutatásaikba és munkájukba egyre nagyobb területen vonják be a mesterséges intelligenciát is. A rektorhelyettes emellett kiemelte,
a hazánkban egyedülálló precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzés létrehozása és a Dél-Dakotai Egyetemmel közös kettős diploma is ebből a felelősségtudatból fakad.
Változtatniuk kell a magyar gazdáknak: itt az ideje más irányba elmozdulni
Az egyetemi oktatás része, hogy aktív kapcsolatot ápoljon az ágazattal, a piaci szereplőkkel, a gyakorló szakemberekkel, az egyetemi tudásátadás csakis így tud hitelessé válni. Ennek legjobb példája az immár harminckettedik alkalommal megszervezett búzatanácskozás - hangsúlyozta Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatója. Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy két tényező, az erősödő versenytársak és a szélsőséges időjárás az, amely nagyban befolyásolja a hazai búzapiac helyzetét. A szakember szerint Oroszország évi 80 milliós, Ukrajna 23 milliós és Kazahsztán 19 milliós búzaexportja jelentős átrendeződést okozott az európai búzapiacon, a magyar búzakivitel legnagyobb célországában, az olasz piacon is egyre meghatározóbb. Mint mondta,
Európában a termés és az árukészletek nagyságában is csökkenés figyelhető meg. Hazánkban 944 ezer hektárra nőtt a búza vetési területe és egyelőre bízhatunk abban, hogy az idei termés minőségén nem rontott az időjárás.
A szakember beszélt arról is, hogy a Hajdú-Bihar vármegyei területeken az elmúlt három évben az országos átlag feletti minőségű és mennyiségű búza termett. Az 51 ezer hektáron vetett kalászos az áprilisi mérések szerint 77%-ban jó minőségű. Jelzésértékű azonban, hogy a vármegyében a napraforgó vetési területe meghaladta a búzáét.
A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, az MTA DAB Agrártudományi Szakbizottsága, valamint a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett szakmai fórumon Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság az utolsó pillanatban van, hogy termelékenysége megőrzése, illetve javítása érdekében a technológiai és technikai fejlődés útjára lépjen. A szakemberek tudása, illetve nyitottsága azonban továbbra is nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban a precíziós eszközök, valamint a mesterséges intelligencia térnyerését követően.
1984-ben hektáronkénti 5,42 tonna volt az átlagos búzatermés hazánkban. 2024-ben ez a szám 5,72 tonna/hektár volt. A hagyományos technológiák fejlesztéséről nem mondhatunk le a precíziós technológiák és a mesterséges intelligencia használata esetén sem. A legújabb generációs eszközök alkalmazása mellett azonban a megfelelő fajtaválasztás, a vetéstechnológia és a tápanyagutánpótlás meghatározó tényezői a terméshatékony mezőgazdaságnak
- jelentette ki Pepó Péter.
A számok nem hazudnak: ennyi gabona termett a világon 2024-ben
Nyéki Anikó, a Széchenyi István Egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék egyetemi docense szerint a precíziós mezőgazdaság egy fenntarthatóbb, ökológiailag jobban megtérülő szántóföldi növénytermesztési technológia, amelynek kimutatható jövedelmezőségi előnyei vannak. A szakember rámutatott, hogy a gazdálkodóknak - igazodva a kultúrnövény-szerkezethez, az ökológiai környezethez és a jövedelmezőséghez - kell megválasztaniuk a megfelelő technológiákat, amelyek a legoptimálisabban beilleszthetők a növénytermesztésbe.
A gazdák tudtuk nélkül már ma is használják a mesterséges intelligenciát. Elsősorban a meteorológiai, illetve szántóföldi szenzorok vagy éppen a nagyerőgépek fedélzeti rendszere olyan plusz információkat szolgáltat számukra, amelyeket akár egy mobiltelefonos platformon is nyomon követhetnek
- hívta fel rá a figyelmet Nyéki Anikó.
Rátonyi Tamás, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet egyetemi docense előadásában a precíziós eszközök - a talajvizsgálatok, a vetés, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem területén történő - felhasználási lehetőségeiről beszélt. Kitért arra is, hogy a Debreceni Egyetem megkezdte a szabadforráskódú adatbázis állomások telepítését, amelyek a térség gazdái számára nyújtanak nagy mennyiségű információt. A rendszer szabadon és ingyenesen elérhető.
