Az idei évi kifizetések és a jelenleg kialakuló, nagy vitákat kiváltó új Közös Agrárpolitika volt a témája a csütörtöki konferencia-nap első kerekasztalának. Mint ismert, az új KAP-ra vonatkozó javaslat, amelyet az Európai Bizottság nyáron tett közzé, jelentős változásokat hozna a következő támogatási ciklusban.
Az elképzelések szerint megszűnne a jelenlegi kétpilléres szisztéma, csökkenne a támogatásra fordítható összeg is, ráadásul hektáronkénti, meglehetősen szigorú támogatási plafont vezetnének be.
Eldőlt a második pillér sorsa?
Volt az elmúlt években egyfajta elégedetlenség a kifizetések ütemével és a bürokráciával kapcsolatban – a hazai változtatásokat nagyrészt megtettük már, az uniós változtatásokat nehezebb megtenni. Az elfogadott egyszerűsítési csomag viszont éreztetni fogja a hatását – mondta el a kerekasztal-beszélgetésen Viski József az Agrárminisztérium államtitkára.
Az új agrártámogatási rendszerről szólva kijelentette: a nettó befizetőkhöz kerül a támogatások nagy része. A tagállamok, köztük például Franciaország is kiáll az önálló, kétpilléres agrárpolitika, de Németország más véleményen van.
Az agrárminisztereket és az agrárbiztost nem kell meggyőzni ennek fontosságáról, de a kérdésben végül a miniszterelnökök döntenek. Mint fogalmazott: most valószínűbb, hogy a sok szereplő által szorgalmazott kétpilléres rendszer nem fog fennmaradni.
Fontos lenne az is, hogy az agrártámogatások kezeljék a váratlan kereskedelempolitikai döntések negatív következményeit, az, hogy erre nem törekszik a formálódó rendszer, „méltánytalan” az államtitkár szerint.
A kiszámíthatóság kulcsfontosságú lenne
Október 31-én zárult előlegfizetési időszakban a tavalyi több mint dupláját sikerült kifizetni, idén csaknem 500 milliárd forintnyi előleget fizetnek ki a gazdáknak, minden más jogcímet egybevéve idén 1400 milliárd feletti összeget juttatnak a termelőknek – mondta el az eseményen Tóth Péter Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese. Igyekeztek házon belül is úgy alakítani a folyamatokat, hogy a lehető legtöbb forrást tudjanak eljuttatni a gazdáknak.
Az új KAP-ról szólva hangsúlyozta: a stabilitás megőrzése kulcsfontosságú lenne. A jelenlegi kihívások közepette különös nemzetgazdasági, tagállami érdek lenne a támogatások kiszámíthatósága és stabil kifizetése.
A jelenlegi rendszer folytatódhatna tovább
A kifizetések kiszámíthatóságát hangsúlyozta Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is – utalva a küszöbön álló változásokra az agrártámogatások rendszerében. Hozzátette: a világban az iparosodás továbbra is az egyik fő tényező, főként a gyenge adottságú területeken a mezőgazdasági árutermelés nem kifizetődő-
Érdemes ezek esetében talán az ipar számára a széndioxid-megkötés ellentételezését biztosítani.
Az új KAP-ról szólva kijelentette: megváltoztak az EU-ban a befizetési lehetőségek és a Covid-járvány idején felvett közös hitel finanszírozását is meg kell oldani. Az eddig különböző tételek összevonása mellett a legfontosabb pont, a legnagyobb érvágás a hektárszámhoz kötött kifizetési plafon. A jelenlegi, egyszerűsített szisztéma továbbvitele mindenkinek kedvezőbb lenne – tette hozzá.
A tagállamokra kerül a döntés terhe
Az egyszerűsítés fontosságát emelte ki az egyes támogatási formák terén Nagy Viktor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szakmai titkára, aki hangsúlyozta: ezen az úton kellene továbbhaladni. A változtatások kockázata viszont az, hogy amit végre mindenki megszokott és megértett, az ismét átalakul, ami kiszámíthatatlanságot teremt az ágazatban. A formálódó újabb egyszerűsítési csomagról szólva kijelentette: az Európai Unió egészében néhol nehezen értelmezhetők az egyszerűbb és uniformizált feltételek.
A formálódó új Közös Agrárpolitikáról szólva megjegyezte: jelenleg úgy látszik, hogy megváltoznak a prioritások, a területalapú rendszert egy jövedelemalapú rendszerré alakítaná át az Európai Unió. Aggályosnak nevezte azt is, hogy a nyugdíjas gazdálkodók nem kapnának támogatást, miközben egy elöregedő gazdatársadalommal nézünk szembe. Ráadásul a döntés terhét a tagállamokra hárítaná át a támogatási rendszer az agrár- és vidékfejlesztési célok esetében. Mint Nagy Viktor fogalmazott:
Az új rendszerben előfordulhat, hogy egy óvodafelújítás és egy terménytisztító támogatása között kellene dönteni.
A közvetlen támogatások jelentik a megoldást?
Nem csupán az agrárium, hanem más ágazatok számára is jó lehetőséget jelentenek a közvetlen támogatások rendszere – mondta el a kerekasztal-beszélgetésen Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda tanácsadója. Hozzátette:
a közvetlen támogatások mérete hasonló a Közös Agrárpolitikához, de ezek igénybevételéhez kooperáció szükséges a különböző tagállamok szereplői között. Ezekre az elmúlt években már voltak jó példák, nemzetközi konzorciumok alakultak ki.
Ez jól kiegészíti a KAP-ot, érdemes tehát számolni ezekkel a lehetőségekkel is. Az új KAP-ban az elvonások paralel része nem épül ki, a lefaragások ellentételezése az ígéretek ellenére nem látszik a támogatási rendszerben – tette hozzá.
A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
