Ezért kincs az agráradat

... hogy adatalapú döntéseket hozzunk a termelésben. Jelen gazdasági helyzetben nemcsak a helyspecifikus megoldások, hanem az optimalizálás és a költségcsökkentés kerül előtérbe.

Csepregi Attilát idézve:

Mára a digitális fejlesztés többé nemcsak nagyobb és költségesebb erőgépek beszerzését jelenti, hanem a gazdálkodás széles 'svédasztalából' olyan megoldások kiválasztását, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fenntarthatósághoz, a jövedelmezőség növeléséhez, és a kockázatok minimalizálásához. A meglévő technológiát jobban, átgondoltabban és pontosabban alkalmazzuk, ezzel optimalizálva a termelési folyamatokat.

Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője az Agro Naplónak november végén arról beszélt, hogy az ősz első felében (nagyjából október végéig, november elejéig) mindössze körülbelül 270 milliméter eső esett, ami rendkívül alacsony mennyiségnek számít. Mint mondta, a csapadékszegény hónapok miatt a talaj annyira kiszáradt, hogy szaharai talajhoz hasonlítható állapotba került. Ebbe az extrém száraz közegbe kellett elvetni a gabonát, ami komoly nehézségeket okozott.

A lajoskomáromi területeken a vetés után egyáltalán nem indult meg a kelés, míg az enyingi területeken ugyan megjelentek a növények, de nagyon egyenetlenül. A hibrid búzát ugyan időben, szeptember végén vetették el, ami ezeknél a fajtáknál különösen fontos a megfelelő őszi bokrosodás miatt, de a vízhiány következtében a magok másfél hónapig feküdtek a földben kelés nélkül, amire még soha nem volt példa náluk. Emiatt a hibrid búzák elvesztették a korai vetésből származó előnyüket: hiába néznek ki mostanra egységesnek és egészségesnek, fejlettségben jelentősen elmaradnak az ideálistól.

Amint azt Csepregi Attila elmondta, a talajmunkák tekintetében is alkalmazkodtak a rendkívüli szárazsághoz. A klasszikus szántást csak ott végezték el, ahol trágyát juttattak ki, vagy ahol napraforgó következik. A többi területen szántóföldi kultivátorral készítették el az alapművelést, mert ez a technika száraz talajon hatékonyabb, mint a szántás. Emellett a táblák szegélyeit külön lazítózták, mivel ezek a részek a gépi taposás miatt különösen tömörödtek, de az egész táblát nem lazították át, csak a kritikus zónákat.

A jelenlegi állományokat Csepregi Attila óvatos optimizmussal értékeli:

Legalább már mindenhol van kelés, és az állományok ránézésre szép, homogén képet mutatnak. Ugyanakkor a növények a hosszú kelési idő miatt erősen fejletlenek, és jelentős lemaradással vágnak neki a télnek

– emelte ki a szakember, majd hozzátette: a legnagyobb gond továbbra is a talajok drasztikus vízhiánya.

Az év során eddig összesen valamivel több mint 300 milliméter csapadék esett, tehát még a 400 mm-t sem éri el, ami Csepregi Attila szerint iszonyatosan kevés. A talaj mélyebb rétegei továbbra is teljesen kiszáradtak, és a rendkívül száraz közeg miatt a víz csak nagyon nehezen tud beszivárogni. Amikor a talaj ennyire kiszárad, kezdetben taszítja a vizet, és csak akkor kezd el újra nedvességet befogadni, amikor már valamelyest átnedvesedett és újra átjárhatóvá vált.

A tápanyag-utánpótlást illetően Csepregi Attila lapunknak kiemelte, hogy a foszfor és a kálium nem mobilis elemek. Ha a felszínen maradnak, szinte egyáltalán nem mozognak le a gyökerekhez. Éppen ezért a tavaszi felszíni kijuttatásuk nem hatékony, sokkal jobb olyan technológiát alkalmazni, amely ezeket az elemeket közvetlenül a gyökérzónába juttatja, különösen ilyen száraz években.

Összességében Csepregi Attila szerint a vetések végre kikeltek, ami némi reményre ad okot, azonban a növények fejletlensége komoly hátrány, a talajok vízhiánya pedig kritikus, a helyzet tehát sok év óta a legrosszabb. A tavaszi induláshoz rendkívül sok csapadékra lenne még szükség, és bár vannak pozitív jelek, a helyzet összességében aggodalomra ad okot a talajok elképesztő mértékű kiszáradása miatt. 

Tartson Velünk! Az Agro Napló folyamatosan nyomon követi és beszámol gazdaságunk mezőgazdasági tevékenységeiről, technológiai fejlesztéseiről és innovációiról.

Fotók: Csepregi Tamás

(x)