A hosszabb távú adatok még markánsabb különbségeket mutatnak. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a déli és délnyugati területeken sokfelé meghaladta a 100 millimétert, ami jelentősen felülmúlja az ilyenkor megszokott értékeket. Eközben az Alföld északi részén mindössze 25-40 milliméter eső esett. Május közepe óta az ország területének több mint háromnegyedén az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, egyes térségekben annak csupán fele vagy harmada érkezett meg. A 90 napos összesítések szintén jelentős csapadékhiányról árulkodnak az ország nagy részén.

A lehullott eső elsősorban a felső talajréteget nedvesítette át. A 10-30 centiméteres réteg sok helyen feltöltődött nedvességgel, de a mélyebb talajrétegekbe csak a délnyugati határ mentén jutott számottevő víz. Az ország középső részén a csapadék sok helyen csak a legfelső néhány centiméter átnedvesítésére volt elegendő. A középső talajréteg továbbra is kritikusan száraz, nedvességtartalma sok helyen a növények számára hasznosítható vízkészlet 40 százalékát sem éri el. Az Alföld és a Mezőföld jelentős részén a felső egy méteres talajrétegből még mindig 100-125 milliméter nedvesség hiányzik a teljes telítettséghez képest.

A hőmérséklet is jelentősen változott az elmúlt napokban. A hét első felében még több helyen 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, majd egy hullámzó frontrendszer hatására mérséklődött a meleg. A nyugati és déli országrészben csütörtökön helyenként csak 20 fok körüli maximumokat mértek, ezt követően azonban ismét melegedés kezdődött. Összességében az elmúlt öt nap átlaghőmérséklete 1-2 fokkal elmaradt a sokéves átlagtól.

A főbb növényi kultúrák közül a kalászosok és a repce már az érés fázisában járnak. A tavaszi csapadékhiány hatásai egyre látványosabbak: a növények zöldtömege elmarad az átlagostól, és a száradás is korábban kezdődött meg. Az ország jelentős részén továbbra is enyhe vagy közepes aszály tapasztalható, ami várhatóan a termésátlagokra is negatív hatással lesz.

A nyári kapás növények, köztük a kukorica és a napraforgó szintén megszenvedték az aszályos időszakot. A napraforgó egyre több helyen csillagbimbós állapotba került, a kukorica pedig intenzív növekedésnek indult ott, ahol elegendő nedvesség áll rendelkezésre. A középső országrészben azonban továbbra is jelentős területeken van jelen az enyhe vagy közepes aszály, ezért a növények optimális fejlődéséhez további számottevő csapadékra lenne szükség.

A növényvédelmi szempontból fontos levélnedvesség az elmúlt napokban főként szerdán, csütörtökön és vasárnap alakult kedvezően. A levelek felülete az időszak nagy részében száraz maradt, így a gombás betegségek kialakulásához és terjedéséhez csak a déli és keleti határ menti térségekben voltak hosszabb ideig megfelelő feltételek.

A következő napokban azonban ismét a szárazság kerülhet előtérbe. Bár szerdán még kialakulhatnak elszórt záporok és zivatarok, a hét további részében kevés csapadék várható. A talaj ezért újra száradásnak indulhat, miközben az aszály területi kiterjedése és intenzitása is növekedhet. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik, csütörtöktől egyre nagyobb területen várható kánikula, a hétvégére pedig 32-37 Celsius-fok közötti csúcsértékek valószínűek. Az éjszakák is egyre melegebbek lesznek, a hét második felében többfelé már 20 fok körül vagy afölött alakulhatnak a minimumok. A magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom miatt a hét második felében légköri aszály is kialakulhat.