Ezért kincs az agráradat

hogy adatalapú döntéseket hozzunk a termelésben. Jelen gazdasági helyzetben nemcsak a helyspecifikus megoldások, hanem az optimalizálás és a költségcsökkentés kerül előtérbe.

Csepregi Attilát idézve:

Mára a digitális fejlesztés többé nemcsak nagyobb és költségesebb erőgépek beszerzését jelenti, hanem a gazdálkodás széles 'svédasztalából' olyan megoldások kiválasztását, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fenntarthatósághoz, a jövedelmezőség növeléséhez, és a kockázatok minimalizálásához. A meglévő technológiát jobban, átgondoltabban és pontosabban alkalmazzuk, ezzel optimalizálva a termelési folyamatokat.

Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője lapunknak az előző hónapban arról beszélt, hogy térségükben ugyan a csapadék mennyisége az országos átlagnál jóval kedvezőbb volt, az elmélyülő országos aszály végül őket is elérte és emiatt komolyan aggódni kezdtek a kukoricáért. Délután négy órakor ugyanis már nemcsak a tábla széle, hanem a közepe is furulyázott, ami egyértelmű jele volt annak, hogy a növény már nem volt képes elegendő vizet felszívni a talajból ahhoz, hogy lehűtse magát. A hőn áhított csapadék később ugyan megérkezett, de a helyzet ezt követően sem lett sokkal jobb.

Amit most látunk, az alapján nem lesz sikeres az idei év, az biztos. Ha elmegyünk a táblák mellett, akkor azt látjuk, hogy egész zöldek, ami jó jel lehetne, mivel tavaly ilyenkor már sokkal szárazabbak voltak. Ez viszont egy kicsit megtéveszti az embert. Ha közelebbről is megnézzük, akkor az első, amit észreveszünk, hogy a kukoricák sokkal alacsonyabbak, ha pedig a csöveket is megbontjuk, akkor megtermékenyülési gondokat is láthatunk. Ez ráadásul szinte az egész országban így van. Ezek miatt arra számítunk, hogy a mi üzemi kukoricaeredményünk átlagosan 5 tonna/hektár körül alakul majd, amiben lesznek 2 és lesznek 8 tonnás termésátlagú területek is

– hangsúlyozta lapunknak Csepregi Attila, aki arról is beszélt, hogy a búza esetében 7,6 tonna/hektár lett az üzemi átlaguk, de így is elégedettek lehetnek vele.

A búza fejlődését illetően a két legkritikusabb periódus a tenyészidőszak eleje és vége, azaz a kalász differenciálódásáig eltelt időszak, valamint az utolsó 2-3 hét. Idén pedig éppen ebben az utolsó 2-3 hétben volt nagy hőség és szárazság, ami miatt a mag ugyan csírázóképes lett, tömeg szempontjából azonban a termés 20–30 százalékát elvesztette. Ha az utolsó 2-3 hét nem lett volna ilyen, akár a 9 tonna/hektáros termésátlag is meg lehetett volna.

Mint azt Csepregi Attila elmondta, a kukoricáról a rossz tapasztalatok ellenére sem mondanának le, azonban úgy tűnik, a vetésszerkezetet muszáj lesz átgondolniuk. Jelenlegi terveik alapján a kukoricát a jövőben valószínűleg csak oda fogják vetni, ahol a terület mélyebb és a talaj adottságai is jobbak, az elmúlt időszakban kockázatosabbá vált területekről azonban várhatóan ki fogják hagyni ezt a növényt.

A biztonságosabb termeléshez persze öntözésre is szükségük volna, amihez a technológia rendelkezésre áll, víz viszont éppen nincs – foglalta össze a helyzetet Csepregi Attila. Mint mondta, jelenleg 250 hektárt tudnának öntözni, a vízhiány azonban ezt lehetetlenné teszi. A megoldást egy már benyújtott pályázat jelentheti, amelynek célja a Sióból történő vízpótlás lenne, de egyelőre még csak a pályázat elbírálására várnak. Ha sikerrel járnak, az öntözhető területük 530 hektárra bővülhet, mivel további 280 hektárt is bevonnának a rendszerbe.

Tartson velünk! Az Agro Napló folyamatosan nyomon követi és beszámol gazdaságunk mezőgazdasági tevékenységeiről, technológiai fejlesztéseiről és innovációiról.

Fotók: Csepregi Attila, Varsányi Miklós

(x)