Ezért kincs az agráradat
... hogy adatalapú döntéseket hozzunk a termelésben. Jelen gazdasági helyzetben nemcsak a helyspecifikus megoldások, hanem az optimalizálás és a költségcsökkentés kerül előtérbe.
Csepregi Attilát idézve:
Mára a digitális fejlesztés többé nemcsak nagyobb és költségesebb erőgépek beszerzését jelenti, hanem a gazdálkodás széles 'svédasztalából' olyan megoldások kiválasztását, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fenntarthatósághoz, a jövedelmezőség növeléséhez, és a kockázatok minimalizálásához. A meglévő technológiát jobban, átgondoltabban és pontosabban alkalmazzuk, ezzel optimalizálva a termelési folyamatokat.
Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője lapunknak az előző hónapban arról beszélt, hogy az akkor látható állapot bizakodásra adott okot, és úgy tűnt, hogy a jól időzített vetések, a csapadékos időszakokra adott gyors reakciók, valamint a körültekintően elvégzett növényvédelmi védekezés mind hozzájárultak ahhoz, hogy a növények jó állapotban legyenek.
Mostanra azonban a dolgok aggasztó fordulatot vettek.
A szakember ugyanis lapunknak most arról számolt be, hogy a napokban kollégáival és néhány szakemberrel közösen járták be a földeket, és teljesen elképedtek attól, amit láttak. Bár Lajoskomáromban jellemzően kevesebb eső szokott esni, idén a csapadék mennyisége a térségben az országos átlagnál jóval kedvezőbb volt, ezért kifejezetten jó termésben bíztak – a látvány azonban egészen mást mutatott.
Kimentünk a határba, és amit láttam, az egyszerre szép is, de közben nagyon elkeserítő is volt
– mondta, majd hozzátette:
a kalászosoknál nincs nagy baj, az őszi árpa már aratható, és bár mostanában nem esett, a búzából is relatíve jó termés várható. A tavaszi árpát még erősebben visszafoghatja a meleg, de ennek ellenére egyelőre az is biztatónak tűnik.
A kukoricánál viszont aggasztó jelek mutatkoznak
Mint mondta, a növények ránézésre szépek, nagyjából mellig érnek, de délután négy órakor már nemcsak a tábla széle, hanem a közepe is furulyázik – vagyis a levelek összecsavarodnak. Ha a növény így próbál védekezni, az egyértelmű jele annak, hogy már nem képes elegendő vizet felszívni a talajból ahhoz, hogy lehűtse magát. Mindez pedig azért különösen aggasztó, mert az igazi kánikula még el sem kezdődött, így ha már most ez a helyzet, félő belegondolni abba, mi jöhet később.
Ez azt jelenti, hogy a talajban gyakorlatilag nincs nedvesség, és sajnos a szondák is ezt igazolták. Ha mostanában megérkezik az igazi hőség, és két hétig egy csepp eső sem esik, akkor a kukoricának befellegzett” – mutatott rá a helyzet súlyosságára Csepregi Attila, majd hozzátette: ezzel a helyzettel most már nem igazán tudnak mit kezdeni, innentől minden a szerencsén múlik.
Aki később vetett, annak most lehet, hogy kisebb a növénye, így pillanatnyilag kevesebb vizet igényel. De ha nem jön meg az eső, annak is ugyanúgy vége lesz. Ha később érkezik csapadék, az a mi vetésünkön már nem fog segíteni, de a később vetetteknek még jól jöhet. Ezek azonban nem tudatos döntések, inkább csak véletlenül alakultak így
– mondta Csepregi Attila.
Hozzátette: korábban felmerült bennük, hogy kijuttathatnának olyan szereket, amelyekkel csökkenthető a növény párologtatása, ami a jelenlegi helyzetben egy apró kapaszkodót jelenthetett volna. Az időjárás azonban még két hete sem indokolta ezt a lépést, most pedig, amikor a baj jelei már egyértelműek, késő lenne beavatkozni. Ráadásul ezek a készítmények sem számítanak csodaszernek, így csak néhány kritikus napot segítenek átvészelni a növénynek, ám ha az eső továbbra is elmarad, akkor ezeknek az alkalmazása sem old meg igazán semmit.
Csepregi Attila lapunknak arról is említést tett, hogy idén növényvédelmi szempontból a legnagyobb kihívást a levéltetű és a vetésfehérítő bogár okozta. Mint mondta, a kalászosokban idén elképesztő mennyiségben jelentek meg a levéltetvek, különösen a tavaszi vetésűekben. Emellett hatalmas gondot okozott a vetésfehérítő is, amit ma már sokkal nehezebb kiirtani, mint korábban: míg régen egy egyszerű piretroidos kezelés elegendő volt, ma már bonyolult kombinációkkal is nehéz hatékonyan védekezni ellene. A kukoricában pedig eközben már megjelentek a kukoricamoly első rágásnyomai is.
Mint mondta, a cukorrépa szépen tartja magát, gyommentes és jól fejlett, a nagy meleg azonban ezt a kultúrát sem fogja kímélni. A helyzet a cukorrépa esetében talán annyival szerencsésebb, hogy bár a nagy melegben ez a növény is lekókad, ha megérkezik az eső képes lesz újraéledni. A kukorica azonban, ha egyszer kiszárad, azt már nem lehet megmenteni.
Tartson velünk! Az Agro Napló folyamatosan nyomon követi és beszámol gazdaságunk mezőgazdasági tevékenységeiről, technológiai fejlesztéseiről és innovációiról.
Fotók: Csepregi Attila
(x)
