Lőrincz Viktória miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán arról beszélt, hogy a magyar vidék és az ott élők sorsa nem lehet pusztán szakpolitikai kérdés. Mint fogalmazott, személyes tapasztalatból ismeri a vidéki életet, hiszen Somogy megyéből érkezik, ezért számára különösen fontos a falvak és a vidéki térségek jövője. Kiemelte, hogy a vidék nemcsak a környezet és a gazdaság szempontjából meghatározó, hanem az élelmiszer-ellátás és a zöldátállás sikerének is alapfeltétele.

A politikus szerint az utóbbi években sok helyen kiszolgáltatottság alakult ki a vidéki térségekben, ezen pedig változtatni kell. Úgy fogalmazott, egy ország állapotát jól mutatja az, hogy milyen állapotban vannak a közösségei és a helyi szolgáltatásai. Hozzátette, az elmúlt másfél évtizedben a döntések egyre távolabb kerültek a helyi emberektől és az önkormányzatoktól, miközben a fejlesztési források elosztása elvesztette rendszerszerűségét.

Beszédében hangsúlyozta, hogy nem egyszeri, alkalmi támogatási csomagokra van szükség, hanem hosszú távon működő vidékpolitikára. Kiemelte, hogy a vidékfejlesztés nem azonos az agrártámogatásokkal, és nem szűkíthető le kizárólag a mezőgazdaság finanszírozására. Szerinte az elmúlt időszakban a vidékfejlesztési támogatások jelentős része döntően agrárcélokat szolgált, pedig a vidékpolitikának saját fejlesztési logikával kell rendelkeznie.

Lőrincz Viktória arról is beszélt, hogy a területfejlesztés, valamint a falu- és városfejlesztés egymás mellett, összehangolt módon működhet. Úgy látja, a lassú ügyintézés és a bonyolult eljárások komoly versenyképességi problémákat okoztak az elmúlt években, ezért nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a digitális állami rendszerek felgyorsítására és egyszerűsítésére is.

A meghallgatáson szóba került a közigazgatás helyzete is. A politikus szerint a túlterheltség és a kiszámíthatatlan karrierutak jelentős munkaerővesztést okoztak, emiatt pedig csökkent a szakemberek száma. Hangsúlyozta, hogy egy települést nem lehet az ott élők nélkül fejleszteni, ezért a jövőben a partnerségre és a térségi együttműködésekre helyeznék a hangsúlyt. Kiemelte, hogy a vidék támogatásáért a következő években is meg kell küzdeni, ezért stratégiai fontosságúnak nevezte az új Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium létrehozását. Mint mondta, a cél az, hogy egyetlen eurónyi forrás se vesszen el, ugyanakkor a támogatások felhasználása után eredményeket is fel kell mutatni.

Lőrincz Viktória szerint fontos helyreállítani a város és a vidék kapcsolatát is. Bár Budapestet Magyarország gazdasági motorjának nevezte, úgy látja, hiányoznak az erős regionális központok, miközben a kisebb városok leszakadása folyamatosan nő. Hangsúlyozta, hogy a város és a vidék egymást erősítő partnerek lehetnek.

A meghallgatáson a klímaváltozás és a vízgazdálkodás kérdése is előkerült. Lőrincz Viktória szerint a vízmegtartás a következő évek egyik legfontosabb kihívása lesz, amely nemcsak agrárkérdés, hanem az egész társadalom jövőjét meghatározó ügy. A Hermann Ottó Intézet szerepéről szólva úgy fogalmazott, hogy az intézmény országos szakmai tudásbázissá válhat a jövőben, és a klímakérdésben óriási szerepet kaphatnak.