Az Irsai Olivér egy magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta. 1930-ban nemesítették Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból.
Az Irsai Olivér jellemzői
Tőkéje erős növekedésű, sima vesszője jól gyökeresedik. Fürtjei közepes nagyságúak kúp alakúak, vállasak és lazák, bogyói kicsik, vékony de szívós héjúak, nehezen rothadnak. Színe szép, aranysárga, pettyezett. Korán érik, augusztus közepétől szüretelik. Íze kitűnő, muskotályos zamatú, de a kicsi bogyók miatt a piacon nem tetszetős. Bora zöldes-sárgás színű, erősen muskotályos ízű, lágy savakkal; hibája, hogy gyorsan vénül. Az Irsai Olivér egyébként a Kunsági, a Pannonhalma-Sokoróaljai, a Dél-Balatoni, a Mátraaljai, az Ászár-Neszmélyi borvidéken van jelen. A legnagyobb Irsai Olivér területeket az Alföldön találhatjuk.
Az Irsai Olivér korai érésű (szeptember első fele), közepesen termő, csemege- és borszőlőfajta. Nem igényes különösebben a talajra, fürtje középnagy, ágas vagy vállas, laza. Bogyója sárga, kicsi, gömbölyű, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa ropogós, lédús, húsos, muskotályos ízű. Az Irsai Olivér levele kicsinek mondható, kerek formájú, viszonylag sima felülettel rendelkezik, fürtje közepes nagyságú, aránylag laza, vékonyhéjú és lédús termést ad. A korai érésű csemegeszőlő fajták kategóriájába tartozik. Bőtermő, korai rügyfakadás jellemzi, érzékeny a fagyra és a hidegre, madarak és darazsak kedvelt csemegéje.
Irsai Olivér bor
Az Irsaiból készített borokat célszerű fiatalon elfogyasztani azért, hogy a friss, üde gyümölcsössége és parfümössége minél jobban érvényesüljön. A száraz borok jól képviselik a fajta aromatikus jellegét, szőlős, szőlővirágos, muskotályos, parfümös tónusait. Üde savak is jellemzik, nem túl testes bor, bodzavirággal és egressel kiegészítve. A már említett parfümös jegyek vezetik legtöbbször a belőle készített tételeket. Üde, kellemes borok születnek a fajtából.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
