Irsai Olivér

Az Irsai Olivér egy magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta. 1930-ban nemesítették Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból.

Az Irsai Olivér jellemzői

Tőkéje erős növekedésű, sima vesszője jól gyökeresedik. Fürtjei közepes nagyságúak kúp alakúak, vállasak és lazák, bogyói kicsik, vékony de szívós héjúak, nehezen rothadnak. Színe szép, aranysárga, pettyezett. Korán érik, augusztus közepétől szüretelik. Íze kitűnő, muskotályos zamatú, de a kicsi bogyók miatt a piacon nem tetszetős. Bora zöldes-sárgás színű, erősen muskotályos ízű, lágy savakkal; hibája, hogy gyorsan vénül. Az Irsai Olivér egyébként a Kunsági, a Pannonhalma-Sokoróaljai, a Dél-Balatoni, a Mátraaljai, az Ászár-Neszmélyi borvidéken van jelen. A legnagyobb Irsai Olivér területeket az Alföldön találhatjuk.

Az Irsai Olivér korai érésű (szeptember első fele), közepesen termő, csemege- és borszőlőfajta. Nem igényes különösebben a talajra, fürtje középnagy, ágas vagy vállas, laza. Bogyója sárga, kicsi, gömbölyű, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa ropogós, lédús, húsos, muskotályos ízű. Az Irsai Olivér levele kicsinek mondható, kerek formájú, viszonylag sima felülettel rendelkezik, fürtje közepes nagyságú, aránylag laza, vékonyhéjú és lédús termést ad. A korai érésű csemegeszőlő fajták kategóriájába tartozik. Bőtermő, korai rügyfakadás jellemzi, érzékeny a fagyra és a hidegre, madarak és darazsak kedvelt csemegéje.

Irsai Olivér bor

Az Irsaiból készített borokat célszerű fiatalon elfogyasztani azért, hogy a friss, üde gyümölcsössége és parfümössége minél jobban érvényesüljön. A száraz borok jól képviselik a fajta aromatikus jellegét, szőlős, szőlővirágos, muskotályos, parfümös tónusait. Üde savak is jellemzik, nem túl testes bor, bodzavirággal és egressel kiegészítve. A már említett parfümös jegyek vezetik legtöbbször a belőle készített tételeket. Üde, kellemes borok születnek a fajtából.