Elindult a hazai szőlészeti-és borászati ágazat legnagyobb szakmai seregszemléje, a 45. Országos Borverseny, amely már több mint négy évtizede biztosít országos fórumot a magyar borászatok számára. Kizárólag olyan minták kerülhetnek a mezőnybe, amelyek a borvidéki válogatókon már kiemelkedően szerepeltek, így az országos döntő a legjobb tételeket vonultatja fel. Az idei nevezések jól mutatják a magyar borászat sokszínűségét. A mezőnyben továbbra is a fehérborok vannak többségben, ezekből 605 mintát bírálnak, miközben Villányból, Szekszárdról és Egerből is jelentős számban érkeztek vörösborok, összesen 288 tétel. Rozéból 100, sillerből 2 minta került a versenybe. A buborékos tételek térnyerését is jelzi, hogy idén 75 habzóbor és 29 gyöngyözőbor szerepel a mezőnyben - olvasható a közleményben. 

A verseny bírálatát több mint nyolcvan szakértő végzi, köztük borászok, sommelier-k, borakadémikusok, kereskedelmi szakemberek, oktatók és gasztronómiai szereplők. A bírálat a kiemelkedő borok kiválasztása mellett fontos szakmai visszajelzést is ad a termelőknek boraik minőségéről és az aktuális hazai piacról.

Komoly kihívásokra kell választ adnia az ágazatnak

Frittmann János, a HNT elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az Országos Borverseny idei mezőnye a magyar borászat szakmai erejét mutatja meg egy olyan időszakban, amikor az ágazatnak több komoly kihívásra is választ kell adnia. A tavaszi fagykárok sok termelőnél súlyos veszteséget okoztak, ezért a HNT egy rendkívüli kezdeményezést indított az érintett gazdák támogatására. A szervezet emellett arra ösztönzi a termelőket, hogy használják ki a támogatási és kárbejelentési lehetőségeket, mert célzott segítséget csak pontos és időben érkező adatok alapján lehet nyújtani.

A megnyitón elhangzott, hogy a fitoplazma terjedése egy olyan égető probléma, amelynek kezelése csak közös fellépéssel lehetséges. A betegség elleni védekezésben a megelőzés, a tudásmegosztás és az ágazat együttműködése lehet a legfontosabb eszköz. A HNT elnöke szerint a magyar borágazat ereje ebben az összefogásban rejlik.

A termelők, kutatók, hatóságok és a szakmai szervezetek közös munkája hosszú távon képes megerősíteni a hazai szőlőtermesztést és borászatot.

Átalakulóban a fogyasztási szokások

A magyar bor jövőjét közben a fogyasztói szokások átalakulása is formálja. A HNT friss kutatása szerint a 18-40 éveseknek nagyon erős a bizalmuk a magyar borokban, nyitottak is a borfogyasztásra, de leginkább alkalmanként választják. Döntéseikben egyre nagyobb szerepet kap a minőség, az ár-érték arány és az, hogy a választott bor illeszkedjen az adott alkalomhoz. Ez arra utal, hogy a magyar bornak van helye a fiatalabb generációk életében, ha a minőség mellé hiteles történet, átélhető üzenet és a mai fogyasztói szokásokhoz illeszkedő kínálat társul.

A bor sokkal több, mint egy termék. Egyszerre kultúra, közösség és identitás. Egy pohár borban ott van a termőhely karaktere, a szőlősgazda munkája, a borász tudása és az a több évszázados hagyomány, amelyre a magyar borágazat épül. Azonban ma már nem elég jó bort készíteni, meg kell tudnunk mutatni azt az értéket is, amely a palack mögött van: a borvidéket, az embert, a közösséget és az élményt

- mondta Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.

Hollósi Dávid, a főtámogató MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a borágazat olyan fordulóponthoz érkezett, ahol a hagyományos alapértékek továbbra is fontosak, ugyanakkor a gondolkodásmódot és a működést is hozzá kell igazítani a megváltozott gazdasági és fogyasztói környezethez.

Az elmúlt években világszinten átalakultak a fogyasztási szokások, új generációk jelentek meg a piacon, miközben a termelési és finanszírozási környezet is egyre nagyobb kihívások elé állítja az ágazat szereplőit. A magyar borászat nincs egyedül ezekkel a kihívásokkal, az egész európai borpiac hasonló változásokkal néz szembe

- mondta.