Az afrikai harcsa a sugarasúszójú halak osztályának a harcsaalakúak rendjébe, ezen belül a zacskósharcsafélék családjába tartozik. Itthon csak nyáron telepítik, mert télen elpusztulnak.
Az afrikai harcsa jellemzői és előfordulás
Az afrikai harcsa megtalálható Afrika összes vizében és a Közel-Keleten is. Az 1980-as években, ezt a halat a Föld majdnem minden országába betelepítették, köztük Brazíliába, Vietnámba és Indiába is. A betelepítés célja a halászható halállományok növelése volt, olyan helyeken, amelyeken egyéb halfajok nem képesek megélni.
Az afrikai harcsa megél az édesvizű tavakban, folyókban, mocsarakban, sőt még a szennyvíztisztítókban és a kanálisokban is. Az 1980-as években került az országba, kifejezetten gazdasági célból. Inváziós halfaj nem lett belőle, nem vészeli át a hazai teleket nem vészeli át. Az afrikai harcsa teste nagy és angolnaszerű. Hátrésze általában sötétszürke, melyen fekete mintázat lehet, a hasi része pedig fehéres. Gyorsan növekszik, és szinte mindent megeszik.
A kifejlett afrikai harcsa kb. 1-1,5 méter hosszú. A hal teste karcsú; feje csontos és lapos, fején széles száj van, melyen 4 pár bajuszszál található. Az úszóhólyag mellett toll alakú, szivacsos képződmények alakultak ki, amik lehetővé teszik, hogy a hal képes legyen további levegőt raktározni. Tüskéi csak a mellúszóinak vannak. Az afrikai harcsa a többi harcsához hasonlóan éjjeli életmódot folytat. Dögevő és vadászó állat is egyben, mivel igen széles a szája, képes felfalni nagyobb zsákmányállatokat is. Igen szívós fajta, a nagyon sáros pocsolyákban is megél. Meglepő lehet, de az afrikai harcsa képes morgó hangot kiadni.
Bár az elmúlt években mérhetően nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, a hazai vásárlók továbbra is elsősorban az ünnepi időszakokban esznek halat.
A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett.
Árva András 109 kilogrammos, 270 centiméteres óriásharcsát fogott a Tiszán, néhány nappal a folyóvízi harcsatilalom feloldása után.
A 2029. decemberéig megvalósuló projekt megvalósítására az NBGK 1500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
Különös orvhorgászat ügyében kellett intézkedniük a budapesti közterület-felügyelőknek.
Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás továbbra is elmarad az európai uniós átlagtól.
Továbbra sem olcsó mulatság ma földet vásárolni Magyarországon, kemény pénzeket kérnek a területekért.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
