Az afrikai harcsa a sugarasúszójú halak osztályának a harcsaalakúak rendjébe, ezen belül a zacskósharcsafélék családjába tartozik. Itthon csak nyáron telepítik, mert télen elpusztulnak.
Az afrikai harcsa jellemzői és előfordulás
Az afrikai harcsa megtalálható Afrika összes vizében és a Közel-Keleten is. Az 1980-as években, ezt a halat a Föld majdnem minden országába betelepítették, köztük Brazíliába, Vietnámba és Indiába is. A betelepítés célja a halászható halállományok növelése volt, olyan helyeken, amelyeken egyéb halfajok nem képesek megélni.
Az afrikai harcsa megél az édesvizű tavakban, folyókban, mocsarakban, sőt még a szennyvíztisztítókban és a kanálisokban is. Az 1980-as években került az országba, kifejezetten gazdasági célból. Inváziós halfaj nem lett belőle, nem vészeli át a hazai teleket nem vészeli át. Az afrikai harcsa teste nagy és angolnaszerű. Hátrésze általában sötétszürke, melyen fekete mintázat lehet, a hasi része pedig fehéres. Gyorsan növekszik, és szinte mindent megeszik.
A kifejlett afrikai harcsa kb. 1-1,5 méter hosszú. A hal teste karcsú; feje csontos és lapos, fején széles száj van, melyen 4 pár bajuszszál található. Az úszóhólyag mellett toll alakú, szivacsos képződmények alakultak ki, amik lehetővé teszik, hogy a hal képes legyen további levegőt raktározni. Tüskéi csak a mellúszóinak vannak. Az afrikai harcsa a többi harcsához hasonlóan éjjeli életmódot folytat. Dögevő és vadászó állat is egyben, mivel igen széles a szája, képes felfalni nagyobb zsákmányállatokat is. Igen szívós fajta, a nagyon sáros pocsolyákban is megél. Meglepő lehet, de az afrikai harcsa képes morgó hangot kiadni.
Egyre komolyabb gondot okoz Görögországban az invazív, mérgező ezüstcsíkos gömbhal.
Megjelent a Modern Állattenyésztők Magazinjának legfrissebb száma, amely interaktív digitális kiadványként várja az olvasókat.
A botos kölönte az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve alapján közösségi jelentőségű, Magyarországon és Romániában is védett.
Tovább bővült az intenzív haltermelés, már nem a halastavak hajtják a növekedést.
Tömegesen pusztulnak a halak a a körtvélyesi Holt-Tiszán - a hőhullám az oka.
Többszörösen megdöntötte a korábbi harcsarekordját egy szerencsés horgász és az édesapja.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
