Az afrikai harcsa a sugarasúszójú halak osztályának a harcsaalakúak rendjébe, ezen belül a zacskósharcsafélék családjába tartozik. Itthon csak nyáron telepítik, mert télen elpusztulnak.
Az afrikai harcsa jellemzői és előfordulás
Az afrikai harcsa megtalálható Afrika összes vizében és a Közel-Keleten is. Az 1980-as években, ezt a halat a Föld majdnem minden országába betelepítették, köztük Brazíliába, Vietnámba és Indiába is. A betelepítés célja a halászható halállományok növelése volt, olyan helyeken, amelyeken egyéb halfajok nem képesek megélni.
Az afrikai harcsa megél az édesvizű tavakban, folyókban, mocsarakban, sőt még a szennyvíztisztítókban és a kanálisokban is. Az 1980-as években került az országba, kifejezetten gazdasági célból. Inváziós halfaj nem lett belőle, nem vészeli át a hazai teleket nem vészeli át. Az afrikai harcsa teste nagy és angolnaszerű. Hátrésze általában sötétszürke, melyen fekete mintázat lehet, a hasi része pedig fehéres. Gyorsan növekszik, és szinte mindent megeszik.
A kifejlett afrikai harcsa kb. 1-1,5 méter hosszú. A hal teste karcsú; feje csontos és lapos, fején széles száj van, melyen 4 pár bajuszszál található. Az úszóhólyag mellett toll alakú, szivacsos képződmények alakultak ki, amik lehetővé teszik, hogy a hal képes legyen további levegőt raktározni. Tüskéi csak a mellúszóinak vannak. Az afrikai harcsa a többi harcsához hasonlóan éjjeli életmódot folytat. Dögevő és vadászó állat is egyben, mivel igen széles a szája, képes felfalni nagyobb zsákmányállatokat is. Igen szívós fajta, a nagyon sáros pocsolyákban is megél. Meglepő lehet, de az afrikai harcsa képes morgó hangot kiadni.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
A hatóságok azonosították a Kapos-folyón és a Sió-csatornán észlelt halpusztulások okát.
A tározó téli vízszintjét két lépcsőben tervezik beállítani, figyelembe véve a halak téli vermeléséhez szükséges feltételeket.
Ha horogra akadnak, kíméletesen kell bánni velük, biztonságosan kell visszaengedni őket a tóba.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását.
A birs néhány évtizeddel ezelőtt még a legtöbb vidéki ház udvarában megtalálható volt, ma azonban kevés a termés és jócskán meg is drágult.
Folyamatosan csökken hazánkban a repce vetésterülete, idén már nem éri el 130 hektárt sem.
Rengeteg az import tojás az EU-ban, főleg az ukránoktól jön az áru, ami a magyar piacra is kihat.
Dől az ukrán kukorica az EU-ba, ráadásul az amerikai termés is nagyobb számban jelent meg a piacon.
Magyar gazdák szabálytalanságait is bemutatja az Európai Számvevőszék uniós források felhasználásáról szóló 2023. évi jelentése.
Napjainkban a gazdálkodás során sok tényező befolyásolja
A hazai vaddisznó állományban hetedik éve van jelen az afrikai sertéspestis vírusa.