Ezért kincs az agráradat
hogy adatalapú döntéseket hozzunk a termelésben. Jelen gazdasági helyzetben nemcsak a helyspecifikus megoldások, hanem az optimalizálás és a költségcsökkentés kerül előtérbe.
Csepregi Attilát idézve:
Mára a digitális fejlesztés többé nemcsak nagyobb és költségesebb erőgépek beszerzését jelenti, hanem a gazdálkodás széles 'svédasztalából' olyan megoldások kiválasztását, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fenntarthatósághoz, a jövedelmezőség növeléséhez, és a kockázatok minimalizálásához. A meglévő technológiát jobban, átgondoltabban és pontosabban alkalmazzuk, ezzel optimalizálva a termelési folyamatokat.
Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője lapunknak adott interjújában az aktuális munkálatokról beszélt és arról számolt be, hogy a napraforgó betakarítása idén nehézkesen halad. Bár augusztus 20. után elvégezték a deszikkálást, és szeptember elején az aratás is elindult, a növény a szokatlanul aszályos nyár ellenére nehezen adja le a vizet.
Mint mondta, a napraforgóra vonatkozó üzemi átlaguk a jelenlegi állás szerint 2,8–3 tonna körül alakulhat, a táblák között azonban jelentős különbségek mutatkoznak. Azt látják, hogy míg a leggyengébb területeken mindössze 1,8 tonnát, addig a legerősebbeken 4 tonnát hozhat a növény. A napraforgó aratásából azonban még több mint a fele hátravan, sőt időnként a csapadék is nehezíti a munkálatokat.
Ám míg a napraforgónál a csöpörgő esők nehezítik az aratást, addig a kukorica szinte semmit nem vesz fel a csapadékból, így annak víztartalma alig változik. Sőt, a száraz, szétperzselt levelek jobban akadályoznák a kombájn munkáját, így a kukorica betakarítását még könnyítheti is, ha kevés nedvesség éri a növényt – mutatott rá Csepregi Attila. Amíg tehát a napraforgónál 4-5 napos szünetre kényszerülnek, addig jobban tudnak fókuszálni a kukoricára – ott viszont túl sok jóról nem tud beszámolni.
Mint mondta, a kukorica esetében a korábbi várakozások alapján 5,1–5,2 tonna/hektár körüli üzemi eredménnyel számoltak, és arra számítottak, hogy ebben lesznek 2 tonnás és 8 tonnás termésátlagú területek is. Ehhez képest a végső hozam a legjobb táblákon 7,2 tonna lett, a leggyengébbeken pedig 3,8 tonnát mértek.
Csepregi Attila ugyanakkor azt is hozzátette, hogy mintegy 400 hektárnyi gyenge területet már korábban lesilóztak, így ez a rossz minőség esetükben nem húzza le az idei üzemi átlagot. Összességében tehát úgy látja, hogy végső eredményük akár a hektáronkénti 6 tonnát is megközelítheti, a térség egészében ugyanakkor 5 tonna körüli átlagra számít a kukorica esetében.
Csepregi Attila lapunknak arról is beszélt, hogy gyökeres változtatásokat a rossz tapasztalatok ellenére sem terveznek, inkább a vetésforgót szeretnék racionalizálni, ami azonban nem új növények bevezetését jelenti, hanem inkább meglévők termesztésének átgondolását. Példaként azt említette, hogy a kukorica a területeik egy részén kevesebb kockázattal termelhető, a megoldás tehát az lehet, hogy ezeken a területeken a kukoricára alapozottan külön vetésforgót alakítanak ki. Ahol azonban a kukorica csak megfelelő (jelenleg nem biztosított) csapadékmennyiség mellett adna biztos termést, ott inkább mellőzni fogják a termesztését. Ennek következtében a kukorica részaránya ugyan visszaesik a vetésforgóban, a termésbiztonság azonban érdemben javulhat.
Mint kitért rá, a talaj mélyebb rétegeiben továbbra is súlyos náluk az aszály, a felső rétegben azonban jelenleg elegendő nedvesség gyűlt össze ahhoz, hogy az őszi vetések előtt szükséges munkálatokat el tudják végezni.
Tavalyelőtt ilyenkor sokkal rosszabb volt a művelhető réteg nedvességtartalma, ilyen szempontból most nincs gond a művelhetőséggel, a vetési munkálatok különösebb probléma nélkül megoldhatók” – mondta a szakember.
Csepregi Attila megemlítette a szeptember elejétől elérhető öntözésfejlesztési pályázatokat is. Mint mondta, a tíz tagból álló Lajoskomáromi Öntözőközösség Kft. közösen nyújtott be pályázatot, amelynek elnyerése esetén 550 hektárt tudnának öntözhetővé tenni. Mint mondta, ebből 280 hektár jelenleg is öntözhető, ám vízforrás hiányában a rendszer jelenleg nem használható.
A pályázat támogatásával többek között ez változhatna meg: a vizet a Sióból vezetnék be, a területeket pedig összességében tizennégy forgó öntözőberendezés szolgálhatná ki.
Ha távlatokban és a gazdaság fenntarthatóságában gondolkodunk, egy ilyen fejlesztés nagyon fontos lenne. Ha túl leszünk a kifizetésen, lesz egy olyan rendszerünk, ami mégiscsak stabilabbá teszi majd a termelést” – hangsúlyozta a szakember.
Tartson Velünk! Az Agro Napló folyamatosan nyomon követi és beszámol gazdaságunk mezőgazdasági tevékenységeiről, technológiai fejlesztéseiről és innovációiról.
Fotók: Csepregi Tamás
(x)
