Június 1-jén ünnepli az emberiség egyik legfontosabb és legsokoldalúbb alapélelmiszerét, a tejet és mindazt, amivel a tejágazat hozzájárul az emberiség megfelelő táplálkozásához, a fenntarthatósághoz, a gazdasági fejlődéshez, az egészséghez, azaz az élethez. A tej kedvező élettani hatásainak köszönhetően az egészségmegőrzésben és betegségmegelőzésben is fontos alapélelmiszer. Rendszeres fogyasztása támogatja az immunrendszert és szerepet játszhat a szív- és érrendszeri-, a magasvérnyomás-betegség, az elhízás, a csontritkulás és a fogszuvasodás megelőzésében. A tej a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz: fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat.

Fél liter tej fedezi a felnőttek napi javasolt energiabevitelének 12-15%-át, fehérjeszükségletének 20–25%-át, zsírszükségletének 15-20%-át, szénhidrátszükségletének 7-10%-át, valamint kalciumszükségletének mintegy 60-70%-át. Az ásványi anyagok közül említésre méltó még a magnézium, a foszfor és a cink is, továbbá nem hagyható figyelmen kívül a sajtok nagy nátriumtartalma sem.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács idén egy innovatív digitális megoldással készült az ünnepre. A mindennapi családi rutin egyik visszatérő kihívása az iskolai uzsonna összeállítása, erre a probléműra kínál korszerű megoldást a Tejszív Uzsonnatervező, amely mesterséges intelligencia segítségével állít össze kiegyensúlyozott uzsonnaötleteket. A kezdeményezés célja többek között, hogy ráirányítsa a fogyasztók figyelmét a tejtermékek szerepére a változatos étrendben, különös tekintettel a Tejszív és Sajtszív védjeggyel ellátott, hazai tejből készült termékekre.

A hazai és az európai tejágazat továbbra is nehéz helyzetben van

A nyerstej felvásárlási ára az elmúlt öt hónapban drasztikusan visszaesett: a 2025. évben még stabilan a 200 forintos árszinten mozgó ár december óta közel 30%-ot csökkenve jelenleg alig éri el a 138 forint/kg-ot. A nyerstej kiviteli, export ára ennél is nagyobb mértékben zuhanva mára 100 forint alá süllyedt kilogrammonként. Ez az ár egyik relációban sem, azaz sem a hazai feldolgozásra, sem a külpiacra értékesítés tekintetében nem éri el az átlagos termelői önköltség szintjét. Mindeközben míg a tejtermelés idehaza jelenleg inkább stagnál, addig Európában tovább növekszik, ami tartósan túlkínálatot eredményez a piacon. Bár tapasztalhatók bizonyos óvatosan pozitív jelek (például a savó, a tejpor és a spot tej árának alakulása terén), a zsíralapú termékek vagy például a sajtok árai jelentősen visszaestek. Amit az ágazat megnyer fehérje oldalon, azt elbukja a zsír oldalon.

Összességében a piac továbbra is gyenge és bizonytalan, amelyet ráadásul újabb külső kockázatok is terhelnek (a Hormuzi-szoros lezárása például költségnövekedést és tejtermék-piacvesztést is okoz). Az ágazat minden szereplőjénél jelentős és elhúzódó veszteségekről lehet beszélni. Ennek következtében tejtermelő telepek szűnnek meg, amely folyamatot nemcsak a tejpiaci válság, hanem természetesen a munkaerőhiány és a generációváltás nehézségei is erősítik.

A hazai ágazati szereplőknek az erős forint sem kedvez: rontja nyerstej-exportunk versenyképességét és egyben megkönnyíti az importtermékek beáramlását. Emellett a tartós árzuhanás a beruházási környezetet és a befektetői hangulatot is jelentősen gyengíti. Mindezek ellenére az ágazati, támogatott beruházási programok folytatása továbbra is indokolt és szükséges. Magyarország erősen kitett az európai tejpiaci folyamatoknak: hazánk jelentős mennyiségű nyerstejet exportál, miközben a feldolgozott tejtermékekből számottevő import érkezik az országba. Ez a kettősség kedvezőtlen helyzetet eredményez. Az ágazat mindkét oldalon veszít, hiszen az alacsony nyerstejárak csökkentik a termelői bevételeket, az olcsó importtermékek pedig árnyomást gyakorolnak a hazai piacra. A helyzet enyhítésére és a hozzáadott érték növelésére kulcsfontosságú megoldás a hazai tej feldolgozottsági szintjének emelése, vagyis a feldolgozóipari kapacitások növelése.

Javaslatcsomagot készült a kialakult helyzet kezelésére

A Terméktanács összeállított és eljuttatott az új szakminisztérium részére egy rövid- és középtávú feladatokat tartalmazó, terjedelmes javaslatcsomagot. Szakmai javaslataik ágazati, azaz termelői, feldolgozói és kiskereskedői szinten ölelik fel a termékpályát sújtó problémákat, amelyek közül prioritásokat is kiemeltek:

• az áfacsökkentés laktózmentes tej és trappista sajt esetében,
• valóban működőképes kedvező kamatozású feldolgozói hitelkeret megteremtése,
• a tejtermelést és -feldolgozást terhelő közüzemi díjak, illetve az EPR és DRS díjak csökkentése,
• a kiskereskedelemi különadó alap csökkentése/kivezetése,
• az árrésstop kivezetése,
• valamint egyes célországokra jellemző, magyar tejtermék exportot akadályozó vagy lassító túlzott adminisztratív szabályok elleni fellépés.

Elengedhetetlen a tejtermelők kiszolgáltatottságának kezelése, különösen annak fényében, hogy az elmúlt félévben ez a kockázat jelentősen fokozódott. Fontos feladat a feldolgozói tejtermék-készletek csökkentése is - különös tekintettel arra, hogy a közétkeztetési piacot jelenleg nagymértékben az import termékek uralják -, ez ugyanis jelentős lehetőséget teremthet a magyar tejtermékek fogyasztásának növelésére. Az iskolatej programot is meg kell említeni: nem hagyhatjuk, hogy a program, folytatva az elmúlt évek sajnálatosan negatív fejleményeit, teljesen kiüresedetté váljon, bízunk benne, hogy megfelelő kormányzati akarattal innen is van visszaút. Olyan termékpálya-szintű megoldások szükségesek, amelyekben a három érintett szereplő és a minisztérium felelős, összehangolt együttműködése biztosított.