
Súlyos árat fizethetünk a távoli országokkal kötött paktumért
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon jelentős hatással lehet az európai mezőgazdaságra.
A Limousin egy francia húsmarhafajta, amelyet eredetileg igavonóként használtak, de most már húsmarhának tenyésztik. Könnyen felismerhető arany-vörös színéről.
A Limousin egy francia húsmarhafajta, amely a franciaországi Limousin és Marche régiókból származik. Korábban elsősorban igavonóállatként használták, de a modern időkben húsmarhának tenyésztik. A mezőgazdaság gépesítésével nagyon lecsökkent az állománya, a fajta jövője nem volt biztosítottnak tekinthető, de aztán tenyésztői egyesületek létrehozásával és célzott tenyésztéssel megfordították a folyamatot. Ma az egyik legkeresettebb nagytestű húsmarhafajta a világon.
A Limousin marha megjelenése
A legtöbb Limousin szarvasmarha színe a világos búzától a sötétebb aranyvörösig terjed. A többi színezet, főként a fekete, keresztezéssel és más szarvasmarhafajtákból való átminősítéssel alakult ki. A természetes színezet megváltoztatásán kívül más tulajdonságok, mint például a polled (a szarvak genetikai hiánya), keresztezéssel kerültek a fajtába.
A Limousin marha hasznosítása
A Limousin marha az egyik legkeresettebb nagytestű húsmarhafajta a világon. A világ mintegy nyolcvan országában, így Magyarországon is tenyésztik. Ezekben az országokban jellemzően fajtaszövetség is működik. Jelenleg a Limousine marha a Charolais után a második legnépesebb húsmarhafajta Franciaországban. A fajtára jellemző a hosszú élettartam és az alkalmazkodóképesség. A Limousin középkorán érő fajta, üszői 18-20 hónapos korban vehetők tenyésztésbe.

Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon jelentős hatással lehet az európai mezőgazdaságra.
Az eke a mezőgazdaság egyik legfontosabb, emberi civilizációt formáló szerszáma, amely a talaj megművelésében játszik kulcsszerepet.
A földforgalmi törvény legújabb módosításában változott a cserére, a haszonbérletre és az alhaszonbérletre vonatkozó szabályozás is.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.