
Ezt a traktort veszi most rengeteg magyar: itt a legkapósabb márka
2026 júliusában a magyar gazdák 59 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A Limousin egy francia húsmarhafajta, amelyet eredetileg igavonóként használtak, de most már húsmarhának tenyésztik. Könnyen felismerhető arany-vörös színéről.
A Limousin egy francia húsmarhafajta, amely a franciaországi Limousin és Marche régiókból származik. Korábban elsősorban igavonóállatként használták, de a modern időkben húsmarhának tenyésztik. A mezőgazdaság gépesítésével nagyon lecsökkent az állománya, a fajta jövője nem volt biztosítottnak tekinthető, de aztán tenyésztői egyesületek létrehozásával és célzott tenyésztéssel megfordították a folyamatot. Ma az egyik legkeresettebb nagytestű húsmarhafajta a világon.
A Limousin marha megjelenése
A legtöbb Limousin szarvasmarha színe a világos búzától a sötétebb aranyvörösig terjed. A többi színezet, főként a fekete, keresztezéssel és más szarvasmarhafajtákból való átminősítéssel alakult ki. A természetes színezet megváltoztatásán kívül más tulajdonságok, mint például a polled (a szarvak genetikai hiánya), keresztezéssel kerültek a fajtába.
A Limousin marha hasznosítása
A Limousin marha az egyik legkeresettebb nagytestű húsmarhafajta a világon. A világ mintegy nyolcvan országában, így Magyarországon is tenyésztik. Ezekben az országokban jellemzően fajtaszövetség is működik. Jelenleg a Limousine marha a Charolais után a második legnépesebb húsmarhafajta Franciaországban. A fajtára jellemző a hosszú élettartam és az alkalmazkodóképesség. A Limousin középkorán érő fajta, üszői 18-20 hónapos korban vehetők tenyésztésbe.

2026 júliusában a magyar gazdák 59 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Egyszerre szükséges a hatékonyság növelése, a költségek kontrollja és a kockázatok kezelése.
A 2026-os év első fele a műtrágyapiac valamennyi szereplőjét érzékenyen érintette, kérdés, mi lesz a jövőben?
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a KITE Zrt. és az Agrárközgazdasági Intézet.
Az Európai Unió 2030-ra kitűzött célja a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékának ökológiai gazdálkodásba vonása.
A repcében a magas terméspotenciál önmagában már nem elég. Olyan genetikára van szükség, amely kedvező és stresszes körülmények között is képes bizonyítani.