A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatói a napokban vették át a kísérleti anyagokat az egyetemi Biodrome-ban. A magokat a felbocsátás előtt hazai laboratóriumokban fertőtlenítették. Ezt követően egy speciális kémiai eljárással készítették elő őket. Ennek célja a tápanyagszintézis javítása, a csírázás felgyorsítása és a növények vitalitásának növelése volt. A küldetés során Kapu Tibor ezer magot vitt magával a Nemzetközi Űrállomásra, amelyek felét szelénnel dúsították - tudósított az Unideb.hu.

Az űrben történő növénytermesztés komoly kihívást jelent, hiszen a magok mikrogravitációs környezetben nehezebben érzékelik a növekedés irányát. A magyar kutatóűrhajós tizenkét átlátszó, speciális tápközeggel ellátott vetőládába ültette el a magokat. A növényeket csupán az űrállomás belső fénye világította meg. Az öntözésükhöz a legénység ivóvízkészletéből mindössze fél litert használtak fel. A szigorú korlátok ellenére a kísérlet rendkívül gyors eredményt hozott. A retek már a negyedik napon két centiméteresre, a búza pedig három-négy centiméteresre nőtt. Utóbbi végül olyan magas lett, hogy az elhelyezése az utolsó napokban kreatív megoldásokat igényelt az űrhajóstól. A program ráadásul világelső abban a tekintetben, hogy a növényeket nem egy elzárt, szigorúan szabályozott inkubátorban, hanem közvetlenül a legénység életterében nevelték fel.

A 10-16 napos növekedési fázis végén a kifejlődött mikrozöldeket három lépésben takarították be. Ezt követően mínusz 80 Celsius-fokos mélyhűtőben tárolták őket a Földre való visszatérésig. Az egyetem kutatói most megkezdik a minták részletes elemzését. Ellenőrzik a gyökér- és hajtásfejlődést, valamint vizsgálják a növények ásványianyag- és tápanyag-összetételének változását. Emellett elemzik a mikrobiomot is, hogy kiderüljön: az űrben fejlődött mikrozöldek alkalmasak-e az emberi fogyasztásra. Az űrből visszaérkezett mintákat a debreceni laboratóriumban nevelt, azonos földi körülmények között tartott kontrollnövényekkel is összehasonlítják. A retek, a búza és a paprika mellett egy hazai nemesítésű lucernafajta magjai is megjárták a világűrt, így bekerültek a kutatási programba. A lucerna kiváló stressz- és szárazságtűrő képessége, valamint magas fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a jövő űrkutatásában kulcsszerepet kaphat. Képes olyan anyagokat is kivonni a talajból, amelyeket más fajok nem. Ennek köszönhetően a jövőben a bolygók élhetőbbé tételében, a terraformálásban és egy esetleges holdbázis legénységének élelmezésében is értékes alternatívát jelenthet.