A korábban szabályozási korlátozások miatt háttérbe szorult kender napjainkban egyre nagyobb lendületet kap a mezőgazdasági szektorban.

Sokoldalú felhasználhatósága - a textilipari alkalmazásoktól a bio-kompozitokon át a természetes kivonatokig - rendkívül változatos növénnyé teszi, amely tökéletesen illeszkedik a mai mezőgazdasági prioritásokhoz. A kender különleges értékét nem csupán piaci értéke adja, hanem a fenntartható gazdálkodási rendszerekkel való kompatibilitása, talajregenerációs képessége, valamint az a potenciál, hogy alternatív megélhetést biztosíthat a bizonytalan piaci körülményekkel szembesülő gazdálkodóknak.

A környezettudatos termelők számára vonzó, hogy a kender kiválóan támogatja a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat.

Gyors növekedése és sűrű lombozata természetes módon elnyomja a gyomokat, csökkentve a gyomirtók használatának szükségességét. Mély gyökérzete fellazítja a tömörödött talajt, javítja a víz beszivárgását és csökkenti az eróziót - különösen előnyös a hagyományos monokultúrás termesztés által leromlott területeken.

A kender nagy biomassza-hozama kiváló szén-dioxid-megkötővé teszi: egy hektárnyi kender egyetlen növekedési időszak alatt körülbelül 15 tonna CO₂-t képes elnyelni, ami egyes erdőkével összehasonlítható vagy annál nagyobb mennyiség. Ez felkeltette mind a klímatudatos gazdálkodók, mind a környezetvédelmi célokat kitűző döntéshozók figyelmét.

A vetésforgóba integrálva a kender javítja a talajszerkezetet és elnyomhatja a gabona- és zöldségféléket tipikusan érintő betegségciklusokat. Röviden: a kender nem csupán fenntartja, hanem javítja is a termőföldet.

A mai változékony mezőgazdasági gazdaságban a terménydiverzifikáció nem csupán ökológiai megfontolás, hanem pénzügyi szükségszerűség is. Sok gazdálkodó kezdi úgy látni, hogy a kender segítségével megerősítheti üzleti modelljét. Olyan növény termesztésével, amely több ellátási láncot is kiszolgál - az építőipartól és autóipartól kezdve a természetes wellness termékekig - a termelők módot találnak a gazdasági sokkok kivédésére.

A kender egyik jövedelmezőbb piaca a természetes növényi kivonatok előállítása.

Ezeket a gyantás virágokból nyert kivonatokat különféle wellness és terápiás alkalmazásokban használják. Bár a kenderipar ezen szektora versenyképes lehet, magas megtérülést is kínál azok számára, akik stratégiai megközelítéssel - a minőségre, következetességre és fenntarthatóságra összpontosítva - foglalkoznak vele.

A betakarítás utáni kezelés és kivonatolás megértése elengedhetetlen a kender magasabb értékű piacát feltáró termelők számára. A betakarítás, tárolás és feldolgozás módja drasztikusan befolyásolhatja a végtermék minőségét és használhatóságát.

Két egyre népszerűbb betakarítás utáni eljárás a live resin és a live rosin extrakció. Bár mindkét módszer frissen betakarított, gyorsfagyasztással tartósított növényi anyaggal kezdődik, technikájukban jelentősen különböznek. A live resin oldószereket használ az alapvető vegyületek kivonására, megőrizve a növény természetes elemeinek teljes skáláját. A live rosin ezzel szemben oldószermentes technika, amely kizárólag hőre és nyomásra támaszkodik, és figyelmet kapott a bio- és környezetbarát gyakorlatokkal való összhangja miatt.

Itt a nagy üzlet: sokan kábítószerként ismerik, pedig élelmiszernek is jó

Egy friss jelentés szerint hatalmas méretűre növekedhet a kender-alapú élelmiszerek piaca az évtized végére.

Az oldószermentes extrakciós módszerek felé történő elmozdulás több mint technikai trend - a mezőgazdaságban és a termékfejlesztésben a természetes, átlátható folyamatok felé mutató szélesebb mozgalmat tükrözi. A kis- és közepes méretű gazdálkodók számára, különösen azok számára, akik biogazdálkodást folytatnak vagy közvetlenül környezettudatos fogyasztóknak értékesítenek, az oldószermentes gyakorlatokkal való összhang erős megkülönböztető tényező lehet.

A kender jól illeszkedik a körkörös gazdaság keretrendszerébe is. A növény gyakorlatilag minden része felhasználható: rostok építőanyagokhoz és textíliákhoz, pozdorja papírhoz vagy állati alomhoz, magvak élelmiszerhez és olajhoz, virágok növényi kivonatokhoz. Ez a teljes növényi hasznosítás csökkenti a hulladékot és maximalizálja az értéket hektáronként.

A mezőgazdasági egyetemek és független kutatók kenderrel kapcsolatos tanulmányokba fektetnek be, a talajtisztítástól a kártevők kezeléséig és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség nemesítéséig. Ez a növekvő kutatási anyag segíti a gazdálkodókat abban, hogy adatvezérelt döntéseket hozzanak a fajták kiválasztásáról, az öntözési igényekről és a kártevők elleni védekezési stratégiákról.

Szabályozási szempontból, bár a jogszabályok továbbra is fejlődnek, a tendencia egyértelműen a normalizálódás felé mutat. Minél inkább bizonyítja a kender, hogy agronómiai szövetséges, nem pedig marginális növény, annál több infrastruktúrát és támogatást kap.

Egy olyan korszakban, amikor a mezőgazdaságra nyomás nehezedik, hogy többet tegyen kevesebbel - kevesebb vízzel, kevesebb vegyszerrel és kisebb szénlábnyommal - a kender meggyőző megoldást kínál. Nem csupán egy "új" növény, hanem egy időtálló, alkalmazkodóképes növény, amely összhangban van a mai gazdálkodók és a holnap bolygójának igényeivel - írja a cikk.