A mintegy 30 gazdálkodó részvételével zajló rendezvényt Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: a Nemzeti KAP-hálózat az Európai KAP-hálózat részeként egy olyan fórum, amelynek elsődleges feladata a mezőgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos információáramlás erősítése, a tudásátadás és a jó gyakorlatok népszerűsítése. Célja, hogy bevonja az érintetteket a KAP Stratégiai Terv végrehajtásába, híd szerepet töltsön be a kutatók, gazdálkodók és szakpolitikusok között, valamint erősítse az úgynevezett támogató egységek és a gazdálkodók közötti együttműködést, továbbá hatékonyabbá, gördülékenyebbé tegye a köztük zajló információáramlást - írja közleményében az Agrármarketing Centrum.
A szaktárca mellett a hálózat három támogató egységen keresztül végzi munkáját: a Zöld Támogató Egységen (ZTE), az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységen (ITE), valamint a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységen (VTE) keresztül, az Agrármarketing Centrum kommunikációs és rendezvényszervezési támogatása mellett
- foglalta össze Juhász Anikó.
A szakmai nap előadásai és terepi bemutatói közös üzenetet közvetítettek: a klímaváltozás okozta kihívásokhoz való alkalmazkodás nem halasztható tovább, ehhez pedig a talaj egészségének megőrzése, a vízgazdálkodás javítása és a talajmegújító gazdálkodási módszerek alkalmazása elengedhetetlen.
A talaj szerepéről Sztahura Erzsébet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zöld Támogató Egységének talajügyi szakértője beszélt. Előadásában rámutatott, hogy a talaj jóval több egyszerű támasztóközegnél: élő rendszer, amely egyszerre biztosítja az élelmiszer-termelés alapját, szabályozza a vízháztartást és kulcsszerepet játszik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A klímaalkalmazkodás nem halasztható tovább. A helytelen gazdálkodási gyakorlatok, az elavult agrotechnika, a nem megfelelő társadalmi megbecsülés és a rövid távú gondolkodás nehezen visszafordítható károkat okoz. Aki ma a talaj vízmegtartó képességének javításába, a hőstressz mérséklésébe és a fenntartható vízgazdálkodásba fektet, az saját gazdaságának jövőjét védi
- emelte ki.
A regeneratív gazdálkodás lehetőségeit Pozsonyi Dávid, az Agrárközgazdasági Intézet Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységének klíma- és környezetkutatási szakértője mutatta be. Előadásában kiemelte, hogy az Európai Unió agrárpolitikája egyre nagyobb hangsúlyt helyez azokra a gazdálkodási rendszerekre, amelyek egyszerre támogatják a termelést, a természetvédelmet és a klímavédelmi célokat.
A mezőgazdaság ma egyszerre szembesül a talajállapot romlásával és a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeivel. Előtérbe kerülnek az olyan megközelítések, melyek egyszerre több környezeti célkitűzéshez is hozzájárulnak. Ebbe a szemléletbe illeszkedik a regeneratív mezőgazdaság is, amelynek elterjesztésére az Európai Unió új pénzügyi ösztönzőrendszert dolgoz ki, karbontanúsítás néven. Mindez rámutat arra, hogy a mezőgazdaság nem csupán elszenvedője a klímaváltozásnak, de a megoldás egyik kulcsa is lehet
- mutatott rá Pozsonyi Dávid.











