Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója nyitotta meg, aki elmondta, hogy a tojás - baromfihúson kívül - az egyik olyan alapvető élelmiszer, amivel sikerült nemzetközi programba bekapcsolódni. Ennek célja, hogy be tudják mutatni a tojás előnyös tulajdonságait és azt, hogy az egészséges táplálkozás elengedhetetlen része. A szakember emlékeztetett, hogy az 1980-as években a koleszterin-botrány csúnyán a földre vitte a tojásfogyasztást, ám azóta számtalan kutatás bizonyította, hogy a tojás a legegészségesebb élelmiszerek egyike.

Erről beszélt aztán Raposa L. Bence, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egyetemi docense, dietetikus, aki elmondta, hogy a tojás jó minőségű, kompakt élelmiszer, amely számos hasznos tápanyagot tartalmaz. Kis térfogata dacára nagy tápanyagsűrűséggel rendelkezik, és kiváló mikro- és makrotápanyag összetételű nyersanyag. A szakember közölte, a „nyers” tojás fogyasztása nem jelent automatikusan jobb hasznosulást, a hőkezelés viszont javítja a tojásfehérje emészthetőségét. Raposa L. Bence kiemelte, hogy a modern táplálkozástudomány nem izolált élelmiszerekben gondolkodik, hanem étrendben gondolkodik, az élelmiszerek jelentőségét mindig az étrend egészében kell értelmezni.

Pákozd Gergely, a BTT Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (MTTSZ) alelnöke elárulta, hogy a Tojásszövetség tojásszövetség tagjainak termelése a teljes hazai tojástermelés körülbelül 90%-át teszi ki. A hazai termelés és a telepítések az elmúlt időszakban nagyjából stagnált, a legutolsó felmérés alapján viszont mintegy 2,06 millió tojótyúk található Magyarországon, amelyek évente 612,5 millió tojást állítanak elő. A szakember jelezte: az idei év első hat havának tapasztalatai alapján az elmúlt évek átlagának felső határán fog mozogni az ágazat teljesítménye. Pákozd Gergely beszélt arról is, hogy a tojáspiacot jelenleg hat fő tényező alakítja: az állami intézkedések, nevezetesen az árrésstop sorsa, az aszály és a takarmányárak kérdése, az ellátási és termelési zavarok (állatbeteségek), az ukrán termékek vámmentes beáramlása, az egyre szigorodó állatjóléti előírások és a munkaerőhiány. A jövő kihívásait illetően Pákozd Gergely elmondta, hogy új támogatási struktúra kialakítására lenne szükség, valamint a régiek egységesítésére és egyszerűsítésére. Az állatjóléti előírások kapcsán jó lenne, ha létrejönne egy párbeszéd és egyeztetés a termelők, az áruházláncok, a minisztérium és a fogyasztók között, a környezetvédelem kapcsán pedig az agrárium és az állattartás sajátosságainak figyelembe vételére lenne szükség az állatjólét és a fenntarthatóság kérdéseinél. Kihívást jelent a jövőre nézve a régi-új járványok felbukkanása, ezért hatékony járványvédelemre és a kitörések gyors kezelésére lenne szükség.

Molnár Györgyi, a Baromi Termék Tanács mezőgazdasági titkára arról beszélt, hogy a BTT elsődlegesen érdekegyeztető és érdek-képviseleti szerv, amelynek fő feladata a termelők segítése és támogatása. Emellett közreműködik az új rendeletek, rendeletmódosítások alakításában, kezdeményezésében és véleményezésében, valamint együttműködik és szakmai támogatást nyújt más szerveknek, mint például az Agrárközgazdasági Intézet (AKI), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ezeken felül támogatások kezdeményezésében és kialakításában vesz részt, együttműködve a minisztériummal és az Államkincstárral, valamint uniós szintű érdekképviseletet lát el, és szakmai edukációt tart a termelőknek. Molnár Györgyi a mostani kampány kapcsán elmondta, hogy ez egy utófinanszírozott program lesz, amelynek 3 éves futása során 525 ezer euróra pályáztak, amelyből a magyar részesedés 17,95%-os lesz. A program célja a tojás értékeinek bemutatása, dietetikai szempontok szerint, országos ajánlások alapján, emellett az Európai Termelési Modell bemutatása.

Gál Tímea, InnoFood Marketing Kft. nemzetközi projektmenedzsere arról számolt be, hogy a kampány során a tojást nem fogják más állati fehérjeforráshoz hasonlítani, nem is tehetnék meg, viszont számos médiumon keresztül fogják sugározni a fő üzenetet, amely szerint az európai tojás 3-szor is jó, mert táplálja a testet és az elmét, fenntartható és finom. A kampány két célcsoportja a nagyvárosi családosok és a 18-39 évesek, vagyis az Y és a Z generáció tagjai lesznek. A kampány eszközei között találhatunk majd magyar és spanyol nyelvű honlapot, közösségi médiás jelenlétet, évente legalább 10 influenszer bevonását, üzemlátogatásokat, televíziós, rádiós és online hirdetéseket, valamint kihívásokat és játékokat is. Gál Tímea végezetül elmondta, hogy reményeik szerint a kampány végén változni fog a tojás megítélése, valamint a fenntarthatóság megítélése kapcsán is javulni fognak a mutatók.