Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A 2028-ig tartó, öt európai országban zajló EELAP projekt az agrárerdészeti rendszerek elterjesztését és a mezőgazdaság agroökológiai átállását támogatja. A kezdeményezés célja, hogy működőképes üzleti modellekkel mutassa be a gazdálkodóknak a vegyszer- és műtrágyahasználat csökkentésének, illetve a több lábon állásnak az előnyeit. Magyarországon a megvalósításért a Magyar Permakultúra Egyesület (MAPER) felel, amely a kutatási eredményeket folyamatosan megosztja a hazai agrárszereplőkkel. A programba a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zöld Támogató Egysége is bekapcsolódott, hogy a gyakorlati tapasztalatokat beépítse a hazai döntés-előkészítési folyamatokba - írja a NAK.
Gajdos László bejelentette az új vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkárt
A hazai kutatások központja a Vértesacsa mellett működő Valaha Tanya. A tulajdonosok, Kulcsár Balázs és Zorkóczy Andrea 2006-ban egy intenzíven művelt, vegyszerekkel terhelt, tizenkét hektáros kopár szántót vásároltak meg. Ebből a monokultúrás területből az elmúlt közel két évtized során önfenntartó, összetett ökoszisztémát hoztak létre a permakultúra és a hagyományos gazdálkodás ötvözésével. A fák és cserjék jelenléte gyökeresen megváltoztatja a terület mikroklímáját. A lombkorona természetes szélfogóként működve mérsékli a talaj párolgását és a nyári hőingadozást, míg a fák mélyre hatoló gyökérzete javítja a talaj szerkezetét és vízbefogadó képességét.
A lehulló levelek folyamatosan növelik a humusztartalmat, a változatos növényzet pedig komplex élőhelyet biztosít a beporzóknak és a kártevőket pusztító hasznos szervezeteknek. A zárt ökológiai körforgást az őshonos, legeltetett állatok jelenléte teszi teljessé.
Olyan átalakulás vette kezdetét Magyarországon, amire senki sincs felkészülve
A tanya legfőbb eredménye, hogy a térségben jellemző, rendkívül alacsony, mindössze 300 milliméter körüli éves csapadékmennyiség ellenére is jól működik. Ezt a kimagasló aszálytűrést egy helyszíni, drónos hőkamerás mérés is látványosan igazolta a projekt szakmai találkozóján. Amíg a szomszédos, csupasz szántóföld talaja szinte izzott a hőségben, addig a fás növényzettel borított tanyán lényegesen hűvösebb és élhetőbb volt a környezet, így a fák fizikai pajzsként védenek a kánikula ellen.
A fenntarthatóság nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is egyértelmű. Miközben a szomszédos, hagyományos kukoricatáblák gazdája évről évre hatalmas összegeket költ műtrágyára, növényvédő szerekre és gázolajra - az aszály miatt ráadásul sokszor súlyos veszteségeket elkönyvelve -, a Valaha Tanya külső, mesterséges inputok nélkül, alacsony költséggel üzemel. A fás legelőkön és az erdőkertben megtermelt hús, gyümölcs, gyógynövény, valamint az ezekből készített prémium kézműves termékek válságálló, kiszámítható megélhetést biztosítanak a családnak. Az agrárerdészet így pénzügyileg is ellenállóbb modellt kínál a tőkeigényes és kockázatos monokultúrás gazdálkodással szemben.
