Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla
Már most akkora a biológiai invázió itthon, hogy vezetjük vele a világranglistát.
Már most akkora a biológiai invázió itthon, hogy vezetjük vele a világranglistát.
Új élősködő faj jelent meg Magyarországon: a japán szarvas-kullancslégy első hazai példányait azonosították.
Egy korábban ártalmatlan őshonos rovar, a déli fényes bodobács okoz egyre nagyobb károkat a hazai mezőgazdaságban.
A Balatonnál újabb intenzív árvaszúnyog-rajzásokra kell számítani augusztus és szeptember folyamán, ami a turizmusra is hatással lehet.
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Az egészségügyi kártevők mellett sok ízeltlábú elszaporodhat az épületekben, ráadásul nem mindig egyszerű a védekezés ellenük.
A globális felmelegedésnek köszönhetően új poloskafajok jelentek meg, ilyen a csipkéspoloska is.
Magyar kutatók eredménye segíthet a kártevő címerespoloska elleni környezetbarát növényvédelmi megoldások kifejlesztésében.
Messziről érkezett, veszélyes élősködők lepték el Magyarországot, de mit lehet tenni ellenük?
Kabócaszerű rovarok árasztották el az Egyesült Államokat.
Nem kell a természeti csapások után mindenáron helyreállítani az erdőket.
A Föld felmelegedése kedvez a mezőgazdasági kártevőknek.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.