Nyakunkon a poloskainvázió: méreg helyett így lehetne védekezni ellenük

Nyakunkon a poloskainvázió: méreg helyett így lehetne védekezni ellenük

agrarszektor.hu
A címerespoloskák (Pentatomidae) napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Kártevő fajaik gazdasági jelentősége miatt egyre intenzívebbek az e rovarcsoporttal kapcsolatos kutatások, ugyanakkor életmódjukat, viselkedésüket illetően még számos fehér folt van ismereteinkben. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói a kártevő díszes káposztapoloskával (Eurydema ornata) végzett laboratóriumi és szabadföldi vizsgálataik során olyan növényi illatanyagot találtak, amely csalogatja a faj kifejlett egyedeit, így az ellenük való környezetbarát növényvédelmi eszközök kifejlesztésének alapjául szolgálhat. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A kémiai ökológia az élőlények és környezetük közötti, kémiai úton végbemenő kölcsönhatásokkal foglalkozik. A kutatások jelentős részben a fajon belüli kommunikációt szolgáló vegyületekre - például a különböző rovarfajok szexferomonjaira - fókuszálnak, és a korábban elért eredmények számos esetben a növényvédelem gyakorlatában is alkalmazhatók. A címerespoloskák esetében is nagyrészt a szex- és aggregációs feromonokat vizsgálják, ezen a téren is még több nyitott kérdés van. Egyes fajoknál a kutatók azt tapasztalták, hogy az azonosított feromonvegyületek nem csalogatják közvetlenül az illatforráshoz a poloskákat, hanem azok csupán a közelben szállnak le, és utána más kommunikációs módszerrel kutatják fel és azonosítják a partnert. Számos faj egyedei a növényen keresztül terjedő rezgések segítségével találnak egymásra a párkeresés során. Ez az összetett kommunikációs rendszer azonban nehézkessé teheti a kutatásokat és a megfelelő növényvédelmi célú eszközök kifejlesztését is.

A nemzetközi kutatások eredményei több faj esetében is azt mutatták, hogy hiába váltanak ki viselkedési választ az azonosított vegyületek, nem sikerül csapdába csalogatni velük a poloskákat. Ezért olyan vizsgálatokat is végeztek, ahol növényekre akasztottak ki csalétkeket, és az odaérkező egyedeket számolták össze. Ez azonban a gyakorlati felhasználás szempontjából kevésbé előnyös, mert nem teszi lehetővé előrejelző csapdák kifejlesztését.

Az ATK NÖVI munkatársai a közelmúltban a kártevő díszes káposztapoloskával (Eurydema ornata) végzett laboratóriumi és szabadföldi kutatásaik során olyan növényi illatanyagot találtak, amely csalogatja a faj kifejlett egyedeit. A felfedezés érdekessége, hogy ez a kutatás szolgált elsőként eredményekkel az Eurydema fajok szabadföldi csalogatását illetően. Az egyedek illatanyaggal történő csapdázásának gyakorlati jelentősége, hogy az előrejelzésre és a monitoringra alkalmas környezetbarát növényvédelmi eszközök kifejlesztésének alapjául szolgálhat. A kutatási eredmények egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a címerespoloskák esetében a növényi illatanyagok vizsgálata is jelentős perspektívákat hordozhat magában.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?