Fokozódik a behurcolás kockázata, már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár.
Magyar kutatók eredménye segíthet a kártevő címerespoloska elleni környezetbarát növényvédelmi megoldások kifejlesztésében.
Akárhogyan is próbáljuk megoldani kiskertünk növényvédelmét, a problémák pontos előrejelzése növeli e tevékenységünk hatékonyságát.
Inváziós poloskák gyérítésére fejlesztettek új csapdatípust az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói.
Élőben elemezzük a helyzetet!
Fordulóponthoz érkezhetett a boróka és a tuja kártevői elleni védekezés.
Ezek a károsítók most a legaktívabbak.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
