A boróka-tarkadíszbogár(Ovalisia festiva) és a borókaszú(Phloeosinus aubei) - ismertebb nevén nagy tujaszú - a mediterrán térségből terjeszkedik Európa kontinentális klímájú övezetébe. A két bogárfaj a számukra tápnövényként szolgáló tujákat és ciprusokat elsősorban a díszfaiskolákban, valamint a városi zöldterületeken találja meg. A fák belsejében élő, rejtett életmódú lárváik járatokat fúrnak a növényekben, amelyek először csak esztétikai kárt okoznak, de később elpusztítják az aszálytól legyengített fákat - derült ki az ELKH közleményéből.

Hogyan találják meg ezeket a fákat? Milyen illatanyagok segítik a tájékozódásukat? Hogyan lehetne azonosítani a bogarak számára jelzésként használt komponenseket, és kihasználni azokat a szelektív növényvédelemben? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az ATK NÖVI kutatói, Dr. Bozsik Gábor, Dr. Molnár Béla Péter és Dr. Szőcs Gábor, amikor azt vizsgálták, hogy a smaragd tuja(Thuja occidentalis) illatában melyek a bogarak által érzékelt összetevők. Ennek érdekében a kutatók először a tuja által kibocsátott illatot fogták fel egy speciális aktív szenes szűrő segítségével, majd az illat szerves oldószeres kivonatát bioszenzoros gázkromatográffal elemezték.

A rendkívül összetett illat kromatográfiás elválasztásakor a bioszenzor, azaz "csápdetektor“ lehetővé tette a bogarak által érzékelhető komponensek kiszűrését. A sok száz közül mintegy másfél tucat ilyen komponenst sikerült azonosítani az egyedülálló műszer segítségével. Ezzel a hipotézis igazolást nyert: a kutatóknak nemcsak a kérdéses vegyületeket sikerült meghatározniuk, hanem azt is bizonyították, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatkomponenseket is képes észlelni. A vizsgálat szerint a mindkét faj által érzékelt összetevők nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, azonban fontos információ, hogy a két kártevő másként "látja“ ugyanazt a tápnövényt. Ennek az eredménynek a specifikus vonzóelegyek kifejlesztésében lesz jelentősége.

Tömegspektroszkópiás módszerrel a kulcsvegyületek kémiai szerkezetét is sikerült meghatározni. A kutatás következő szakaszában azt határozzák meg, hogy e vegyületek közül szabadföldi körülmények között melyek csalogatják a kártevőket. Így a meghatározott illatanyagok, azaz kairomonok felhasználásával a jövőben illatcsapdák kifejlesztését tervezik a kártevők rajzásának jelzéséhez.