Az ATK kutatójának részvételével megjelent nemzetközi tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerrel kapcsolatos kihívásokat tekinti át és elemzi.
Világszerte fontos növénypatogén gombák eddig ismeretlen titkait tárták fel az SZBK kutatói.
Az ÖK kutatói számítógépes szimulációval vizsgálták az örvös légykapó énekét az állati kultúrák megértéséért.
Az ATK kutatóinak vezetésével feltárták a burgonya baktériumos hervadás elleni rezisztenciamechanizmusait.
A regionális, illetve lokális léptékben gazdálkodó, alulról jövő természetvédelmi szervezetek szerepe is kiemelten fontos egy-egy víztest természeti értékeinek megőrzésében.
Az ÖK kutatói inváziós potenciálja miatt nem javasolják a kokárdavirág kertekbe ültetését.
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően.
Az ATK kutatói áttelelő kétéltűek érzékenységét vizsgálták a klímaváltozás és egy gombás fertőzés együttes hatásaira.
Inváziós poloskák gyérítésére fejlesztettek új csapdatípust az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói.
A lakosság bevonásával folytatódik a veszélyes betegségeket terjesztő kullancsok hazai felmérése.
Magyar kutató részvételével feltárták a talaj szemösszetételének kulcsfontosságú szerepét a part menti növényzet mederszélességre gyakorolt hatásában.
Az ATK kutatói meghatározták a kukoricahibridek hidegtűrésének javítására alkalmas genotípusok körét.
Az ATK MGI kutatói jelentős eredményt értek el az árpa gombafertőzés okozta válaszreakcióinak kutatásában.
Ezek az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjai.
Fordulóponthoz érkezhetett a boróka és a tuja kártevői elleni védekezés.
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötet jelent meg.
Alábecsültük volna az aszályok következményeit?
A horgászok természeti tudását vizsgálják az ÖK kutatói.
Így javulhatnak a trágyázásra vonatkozó nitrátrendelet termelési feltételek.
Nagyot alkottak a magyar fizikusok és geológusok.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.