Valós adatokkal csak részben támasztható alá egy 150 éves evolúciós elmélet.
Nemzetközi projekt indult a vadon élő beporzók védelmére.
Óriási eredményt értek el a magyar kutatók.
A legeltetés lehet a megoldás az invazív fásszárú fajok ellen az árterekben.
Erre nagyon kell figyelniük a gazdáknak!
Áttörést értek el a lisztharmatfertőzés felderítésében az ATK kutatói.
Megkezdődött a hazai ökológusok legnagyobb kongresszusa.
A lítiumsók segíthetnek a méhatka elleni küzdelemben?
Példátlan lótuszvirágzás várható a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben.
A tudósok a kerti kis tavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását kutatják.
Az ATK hat új kukoricahibridje kapott állami minősítést is.
Biodiverzitás-szigetek létrehozásával szándékoznak helyreállítani a szántókat.
A horgászati célú halgazdálkodás foszformérlegét vizsgálták a Balatonban.
A kísérlet célja a tölgyerdők egészségesebbé tétele.
Kiderült, hogyan kutatnák a hagyományos ökológiai tudást.
Erre senki sem számított.
Országos tudományos kísérletben vesz részt a Mecsekerdő Zrt.
Most már tudják, mitől függ a gabonák fagytűrő képessége.
Óriási felfedezést tettek a magyar kutatók.
Egy lépéssel a kórokozók előtt kell járnunk.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.