Óriási siker: magyar kutatók cikke jelent meg a világ legrangosabb ökológiai lapjában

Óriási siker: magyar kutatók cikke jelent meg a világ legrangosabb ökológiai lapjában

agrarszektor.hu
Molnár Zsolt, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetőjének és Babai Dániel, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetőjének összefoglaló módszertani cikkét a világ legrangosabb ökológiai szaklapjában, a Trends in Ecology & Evolution-ban publikálták. A tanulmányban a kutatók arra keresték a választ, hogy milyen módszerekkel, milyen kutatói hozzáállással lehet a leghatékonyabban vizsgálni a tájjal együtt élő, a természettel együttműködő emberek ökológiai tudását.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A hagyományos ökológiai tudás kutatása során az egyik legnagyobb kihívást az jelenti a kutatók számára, hogy megismerjék és megértsék, hogy mit tudnak a természetről a tájjal együtt élő emberek - gazdák és pásztorok -, illetve hogy ezt a tudást hogyan használják a mindennapokban, amikor a szántásról, vetésről, kaszálásról vagy legeltetésről döntenek - tudhattuk meg az ELKH közleményéből. Molnár Zsolt ökológus úgy fogalmazott, hogy az emberek természetismeretének a kutatásához egyszerre kell biológusnak és ökológusnak, másfelől kulturális antropológusnak, néprajzosnak és pszichológusnak lenni.

Mivel a természet és az ember kapcsolatát próbáljuk megérteni, miközben e tudás nagy részét kevésbé lehet szavakba önteni, meglehetősen nehezen kutatható ez a terület

- összegezte a kihívásokat Molnár Zsolt.

A világ különféle kultúrái sokféle módon vélekednek a körülöttük lévő világról. A mai modern ember hajlamos erőforrásként, szolgáltatásként tekinteni a természetre. A legtöbb hagyományos kultúra azonban nagyobb alázattal közelít a természethez, tagjai az erdők-mezők állatait és növényeit az ember rokonainak tartják, egyfajta családtagként viszonyulnak hozzájuk. Sőt, egyes kultúrákban az élőlényeket, a természeti képződményeket önálló akarattal és döntési képességgel ruházzák fel az emberek. Egy mongol pásztornak például a természet tanítja meg, hogy hogyan éljen, hogyan legeltessen fenntarthatóan, míg az inuitok úgy tartják, hogy a kanadai hód "gondoskodik" az inuit vadászról, hogy a családjának elegendő élelme legyen.

A fősodortól ennyire eltérő világnézetbe ágyazott ökológiai tudás kutatása komoly módszertani felkészülést igényel. A kérdőíves kutatás ehhez nem elég, a kutatóknak ott kell lenniük, amikor ez a tudás az adott tájban és közösségben képződik, felhasználódik, adaptálódik és tesztelődik, azaz megerősítést nyer vagy megkérdőjeleződik. A most megjelent cikk több évtizeden át szerzett módszertani tapasztalatokat szintetizál. A kutatók szerint ökológusok nélkül nem lehetne kellő mélységgel megismerni a tájban élő emberek ökológiai tudását, így például azt, hogy mit tudnak a füvekről, a sásokról, a kákáról és a szittyóról. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a társadalomtudósok tapasztalataira, segítségére, módszereik ismeretére is szükség van, hiszen ezek nélkül könnyen felszínessé válhat egy ilyen témájú kutatás.

A cikk olyan szempontokat is az ökológusok elé tár, amelyek növények vagy állatok kutatása kapcsán ritkán merülnek fel - így például a kutató és a kutatott személy közötti bizalom, valamint a hosszú távú, kölcsönösen előnyös együttműködés fontosságát. Ilyen szempont továbbá a tanítási módszerek kölcsönös tisztelete, amely során a kutatók és a pásztorok, gazdák összevetik sokszor eltérő természetismeretüket. De ilyen szempont a különböző kultúrák és társadalmi csoportok eltérő etikai normáinak a tiszteletben tartása, vagy az eltérő világnézetekből fakadó különböző természetmagyarázatok és tudásellenőrzési (validálási) módszerek kölcsönös elfogadása. A szerzők szintén megemlítik, hogy az ilyen jellegű kutatásoknál kiemelten fontos az emberi jogok figyelembevétele, valamint a kutatási módszerek úgynevezett dekolonizálása, amelyre jó példa a felvilágosodás óta jellemző, alacsonyabb és magasabb rendű műveltséggel kapcsolatos attitűd levetkőzése.

Azt reméljük, hogy a hagyományos ökológiai tudás egyre szélesebb körű kutatása lehetőséget nyújt arra, hogy elődeink tudása hozzájárulhasson ahhoz, hogy Földünk még sokáig az otthonunk maradhasson. Egy pásztort idézve, hogy ne maradjon magára a természet

- fűzte hozzá Molnár Zsolt.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?