Fontos dolog derült ki az etetőanyagokról: ez sok magyar horgászt érinthet

agrarszektor.hu
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közös vizsgálatok segítségével tárták fel a horgászati célú halgazdálkodás szerepét a Balaton anyagforgalmában. Bár az eredmények azt mutatták, hogy ez a tevékenység jelenleg nem sorolható a tó legnagyobb tápanyagterhelő forrásai közé, illetve nem lehetett a 2019. évi algavirágzás okozója, a kutatók a Balaton jó vízminőségének megőrzése érdekében a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések megfontolását javasolják.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

A horgászok által használt etetőanyagok természetes vizeinkre gyakorolt hatásával kapcsolatban fokozott érdeklődés tapasztalható napjainkban - írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Mivel a foszfor kulcsszerepet játszik az algásodás kialakulásában, a vizsgálat elsősorban erre az elemre fókuszált. A kutatók összevetették a Balatonból halfogások révén eltávolított foszfor mennyiségét (ez a tápanyagot kivonó, a vízminőséget javító tétel) a horgászat érdekében a tóba telepített halakkal és etetőanyagokkal bejuttatott foszfor mennyiségével (ezek a külső tápanyagterhelést jelentő tételek). A szabadidős- és versenyhorgászat általi etetőanyag-felhasználás mértékét széles körű kérdőíves felméréssel, a legnépszerűbb etetőanyagok foszfortartalmát pedig laboratóriumi mérésekkel határozták meg.

Az eredmények azt mutatták, hogy a horgászati, illetve a halgazdálkodási tevékenység révén bekerülő évi nettó 4,8 tonnát meghaladó foszformennyiség a Balatont érő teljes külső foszforterhelésnek - amely a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság becslése szerint 2017 és 2019 között átlagosan évi kb. 165 tonna volt - mintegy 2,9 százalékát, más terhelési becslések szerint 5-6 százalékát teszi ki. Megállapítható tehát, hogy a horgászat jelenleg nem sorolható a Balaton legnagyobb tápanyagterhelő forrásai közé, illetve nem lehetett a 2019. évi algavirágzás okozója. Ugyanakkor a kutatók a Balaton jó vízminőségének megőrzése érdekében a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések megfontolását javasolják. Ilyen lehet például a környezettudatos szemlélet növelése a horgászok körében.

A számítások alapján a felhasznált etetőanyagok mennyiségének csökkentésével és a magas foszfortartalmú adalékok - például a halliszt - visszaszorításával a horgászat vizeinkre gyakorolt hatása jelentősen javítható. Sőt, könnyen elérhető lenne a nullás foszformérleg, illetve akár a horgászat általi foszforkivonás és a vízminőség-javítás is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?