Az ökológusok szerint ezek elengedhetetlen szerepet játszhatnak a biodiverzitás megőrzésében és jelentős ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújthatnak, ezekről az élőhelyekről mégis kevés információ áll rendelkezésre. Ez főként annak köszönhető, hogy a kis kiterjedésű állóvizek nem szerepelnek sem a nemzeti, sem a nemzetközi monitorozó programokban. Ezen szeretnének változtatni az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a most indított My Pond - Az én tavam elnevezésű projektjükkel, amelynek keretein belül a lakosság aktív bevonásával, többek között DNS-alapú módszerekkel tervezik felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen kerti kistavakat.

A kutatók első lépésként egy kérdőív kitöltésére kérik a saját kerti tóval rendelkező lakosságot. Ennek során azt szeretnék megtudni, hogy milyen sűrűségben találhatók ilyen élőhelyek Magyarországon, és hogy melyek a legalapvetőbb jellemzőik. Hasonló felmérések során az Egyesült Királyságban korábban kiderült, hogy minden tizedik kertes ház kertjében található egy-egy kistó - ez országos szinten 4,5 millió kerti tavat jelent -, és ezek számos őshonos élőlénynek biztosítanak élőhelyet.

A kistavak azonban nemcsak a helyi biodiverzitást növelik, de a kerttulajdonosok számára számos egyéb előnnyel is szolgálnak. Így például jelentősen csökkenteni tudják az úgynevezett városi hősziget-hatást, amikor is a hő "megreked" a sűrűn beépített területeken. Ilyen helyeken egy kistó bizonyítottan akár több fokkal is képes csökkenteni a közvetlen környezete hőmérsékletét.

Ugyanakkor nemcsak Magyarországon, de a környező régióban sem volt még korábban hasonló felmérés, így a kutatók csak találgatni tudnak, hogy mekkora lehet a hasonló hazai élőhelyek száma és a biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepük. A kutatók jövő évi célja, hogy a lakosság segítségével felmérjék ezeknek az élőhelyeknek a biodiverzitását, többek között a legmodernebb DNS-alapú módszerek segítségével, és összefüggéseket keressenek az élőhelyek kezelése, sűrűsége, illetve a biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepük között.

Segítségükért cserébe a tótulajdonosok kézhez kapják a saját kerti tavaikban élő fajok teljes listáját és a vízkémiai változók - tápanyagok, szennyező anyagok - adatait is, így ők is jobban megismerhetik tavaikat. A kapott eredmények alapján a kutatók kidolgoznak egy sor egyszerű javaslatot, amelyekből egy "best practice" ("bevált gyakorlat") csomagot is összeállítanak azon kerttulajdonosok számára, akik a lehető leghatékonyabban szeretnének hozzájárulni a vízi élővilág megőrzéséhez.