Elképesztő, mire jöttek rá a magyar kutatók a talajokkal kapcsolatban

Elképesztő, mire jöttek rá a magyar kutatók a talajokkal kapcsolatban

agrarszektor.hu
Az ELKH-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport kutatója, Török Gergely és Gary Parker, a University of Illinois at Urbana-Champaign professzora a folyómedrek part menti növényzetének a mederszélességre gyakorolt hatását vizsgálták. Közösen folytatott kutatómunkájuk során azt találták, hogy a növények talajának szemösszetétele kulcsfontosságú szerepet játszik ebben. Ha a talaj szemcsés, akkor a növényzet megjelenésével a folyómeder egyre szűkebbé válik. Ha viszont a partfal kohézív talajból épül fel, akkor a növényzet megjelenésével egyre szélesedő meder várható. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Nature portfóliójába tartozó, rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A növényzet morfológiai (alaktani) hatásának feltárása régóta foglalkoztatja a kutatóközösséget. Számos terepi megfigyelés és laboratóriumi kísérlet is egyértelművé tette, hogy a part menti növényzetnek jelentős hatása lehet a folyók morfológiai folyamataira és emiatt a folyók geometriájára is. A megfigyelések alapján az az érdekes anomália rajzolódott ki, hogy a part menti növényzet megjelenésére egyes esetekben mederszűkülés, máskor szélesedés volt a reakció. A növényzet megjelenésének hatása tehát nem volt egyértelmű. Ennek tisztázása céljából Török Gergely és Gary Parker közös kutatási projektjükben egy 1D morfodinamikai modellt dolgozott ki, amelynek teszteléséhez esettanulmányra volt szükségük. Ezért kezdtek foglalkozni a növényzet okozta jellegzetességek feltárásával - írja az ELKH közleményében.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kutatók 175 folyószakasz morfológiai tulajdonságai alapján vizsgálták a part menti növényzet mederszélességre gyakorolt hatásának kérdéskörét. A világ különböző pontjairól származó vízfolyások part menti növényborítottságát műholdas felvételek segítségével határozták meg. Ezután kapcsolatot kerestek a különböző morfológiai jellemzők és a növényzet között. A modell alkalmazásával a különböző növényborítottsági osztályokhoz tartozó pontokra illesztett görbék meglepő magyarázatot adtak a part menti növényzet szerepére. A statisztikai analízis azt mutatta, hogy kohézív talaj (Sand-bed) esetén a növényzet megjelenésével és elburjánzásával a meder átlagos csúsztatófeszültsége csökken, ami mederszélesedéssel párosul. Ellenkező esetben, amennyiben a meder szemcsés (Gravel-bed) talajból épül fel, a parti növényzet elterjedésével a csúsztatófeszültség növekszik, ami miatt a meder egyre szűkebb lesz.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Az IKR Agrárral a gabonapiacon az egész kontinens erőforrása a gazdáért dolgozik (x)

Az orosz-ukrán háború miatt a piacokat elöntő olcsó gabona, hazánk legfontosabb olaszországi exportpiacán feltörekvő szerb és román termelők – az elmúlt években a magyar vetésstruktúra fennmaradását a legtöbben az éghajlatváltozástól féltették, de látszik, hogy az agrárium legégetőbb kihívását az erősödő partnerek jelentik.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?