Vadgesztenye

A vadgesztenye parkok, kertek, fasorok árnyékot adó, nagy termetű, akár 30-35 m magasra is megnövő, dús lombú, tavasszal mutatósan virágzó, lombhullató díszfája.

A vadgesztenye a Balkán-félsziget (Albánia, Görögország) és Elő-Ázsia hegyvidékeiről terjedt el Európa szerte a különböző parkosítási, kertépítési divatok nyomán. Magyarországra a törökök hozták be.  Levele összetett, fogazott. Toktermésének fala húsos, kívül zöld színű s a szelídgesztenyénél kevésbé tüskés; magja fényes, vörösesbarna – nem ehető, de a népi gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasználja.

A vadgesztenye termesztése és ápolása

Házikertbe a rendelkezésre álló méretek függvényében telepítsük a vadgesztenyét. A vadgesztenye tűri az agyagos vagy homokos talajt. A napot vagy a félárnyékot kedveli. Vízigénye közepes. Szeles helyre ne ültessük.  Az idős fák alatt kipusztul az aljnövényzet, ezért a földig hajló ágakat kissé vágjuk vissza, a fa alatt is öntözzünk, ősszel pedig a lehullott lombot gereblyézzük össze. A vadgesztenye lombjából a növények fejlődését gátló, allelopátiás vegyületek oldódnak ki, a levelek csak hosszan, de komposztálhatók. Ha sok vadgesztenye avar képződik, érdemes külön tárolót létrehozni számára, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.

A vadgesztenye leveleinek foltosságát a Mycosphaerella maculiformis gomba okozza (mikoszferellás levélfoltosság), mely a lehullott levelekben telel át és itt képezi spóráit, melyek tavasszal ismét fertőznek. Terjedését a nedves környezet, az esős időszak elősegíti. A következő vegetációs időszakban való fertőzését megakadályozandó, gyűjtsük össze és semmisítsük meg a lehullott faleveleket. Tünetei: a levelek mindkét oldalán látható, kerekded alakú különálló, de idővel összefolyó, apró barnás-vöröses foltok, melyek között a szövetrészek megsárgulnak, így a levél mozaikos jelleget ölt.

Gyógyhatása

A vadgesztenye már a népi gyógyításban is megjelent jótékony hatásai miatt. Azóta is rengeteg krém, és egyéb gyógykészítmények alapanyaga. A vadgesztenyének leginkább a magját használjuk fel, melynek fő összetevője az eszcin. Gyulladáscsökkentő hatása mellett serkenti a vérkeringést, és megerősíti az érfalakat. Antioxidáns tartalmánál fogva feszesíti, tonizálja a bőrt, javítja a visszerek állapotát. Ezekkel a tulajdonságaival az egyik első számú alapanyaga a visszér elleni készítményeknek, de segít levinni a duzzanatokat is, és elképesztő eredményeket képes elérni a vizeseésekkel szemben. 

Levelében előforduló hatóanyagok a kumarin glikozid, és flavonol-glikozid. Javítja a vérellátást, és gátolja a vérlemezkék összetapadását, ami miatt érrendszeri betegségek, és trombózis megelőzésére is alkalmas, de leggyakoribb felhasználási módja az ízületi bántalmak enyhítésére szolgáló krémek előállítása során történik. A vadgesztenye kérge kumarin glikozidokat, és szterolokat tartalmaz, leginkább a kozmetikai iparban jellemző alapanyag, méghozzá fényvédő arckrémek, és napozókrémek előállításánál.