A csipkéspoloska az utóbbi néhány évben jelent meg országunkban az észak-amerikai mérsékelt égövből származó tölgy csipkéspoloska, főként a nemzetközi kereskedelem miatt - mondta a boon.hu-nak Paulovkin András entomológus. Közölte, az apró, 2-4 milliméteres testméretű rovar a falevelekre a nyálából apró golyókat képez, azon a helyen elsárgul a levél. A tölgy csipkéspoloskák az utóbbi időszakban tömegesen elszaporodtak. Kirándulások alkalmával, illetve városi környezetben is előfordul, hogy rákerülnek az emberekre. Néha próbaszívásokat végeznek a bőrön, ez azonban nem csípés, tehát nem veszélyes, bár kellemetlen, mivel a poloskák növényi nedvekkel táplálkoznak. Humán fertőzéseket sem tudnak terjeszteni.

Kiss János bogármérnök kiemelte, a csipkéspoloska viszonylag új, inváziós faj hazánkban, amely valószínűleg délebbi területekről vándorolt föl Magyarországra és elszaporodott, ezért a hatékony, nagy tömegű irtására még nincs kidolgozott módszer. Hozzátette, alapvetően fák élősködője, így hiába irtjuk ki az éppen a teraszunkon tartózkodó rovarokat, egy idő után újak érkeznek a helyükbe és a felmelegedett falra odaülnek. Ezek olyan nőstények, amelyek télre szeretnék elvermelni magukat. A csipkéspoloskák ellen a klasszikus rovarirtó szerek is jók, de a legfontosabb a mechanikus védelem.

A rovarvédelem ott kezdődik, hogy fizikailag elzárjuk magunkat a rovaroktól. A jó nyílászárók és a szúnyoghálók ebben nagy segítséget jelentenek. Bármilyen rovarirtó egyébként a csipkéspoloska ellen is hatékony, de nem ismerek olyan csapdát, ami megfogná őket. Lehet kapni pumpával kifújható rovarirtó szert is, ami még csak nem is büdös, de használható rájuk. Emellett, ha megakadályozzuk, hogy a nőstények befészkeljék magukat valahová télire, azzal az egész populációt csökkenthetjük. Ugyanis a poloskák életben maradása, a darazsakéhoz hasonlóan nagyban függ a külső hőmérséklettől, mivel hidegben lelassul a keringésük. Ennek következtében nem tudnak fölrepülni, mert a szárnyuk nem tud eléggé merevvé válni

- magyarázta a bogármérnök.