Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy 2025-ben az őszi búza vetésterülete meghaladta az egymillió hektárt, az őszi árpa mintegy 300 ezer hektáron került földbe, míg a repce vetésterülete megközelítette a 150 ezer hektárt. Ennél nagyobb terület is kialakulhatott volna, azonban a vetőmaghiány több kultúrában korlátozta a bővülést. A 2026-os tavaszi vetések kapcsán Petőházi Tamás hangsúlyozta, hogy gazdák döntéseit elsősorban az árak és az időjárási kilátások befolyásolják. A kukorica és a napraforgó között várható a legnagyobb megoszlás, ugyanakkor egyelőre korai lenne biztos arányokról beszélni. A kukorica esetében kulcskérdés, hogy az árak hogyan alakulnak a következő időszakban, míg a napraforgónál már most megjelentek az új termésre szóló ajánlatok, amelyek több termelő számára vonzóbbá teszik ezt a kultúrát.

A gazdák ma már nem egyetlen tényező alapján döntenek, hanem egyszerre kell mérlegelniük az árakat, az időjárást és a saját területi adottságaikat

– fogalmazott az Agrárszektornak Petőházi Tamás.

Az időjárás továbbra is meghatározó bizonytalansági tényező. Bár az elmúlt időszakban volt hó és fagy, a talaj alsóbb rétegeiben még mindig jelentős csapadékhiány tapasztalható. Petőházi Tamás szerint több térségben akár 100–120 milliméternyi csapadék is elférne még a talajban, ezért a gazdák továbbra is figyelik az előttük álló hónapokat.

Most minden döntésnél benne van a bizonytalanság, mert hiába tervezzük meg a vetésszerkezetet, az időjárás bármikor átírhatja a számításokat.

A téli időjárás növényvédelmi szempontból részben kedvező volt. A fagy és a hótakaró a pockok állományát várhatóan visszaveti, ugyanakkor más rágcsálók esetében a hatás korlátozottabb lehet. A szakember szerint igazán hatékony akkor lett volna a tél, ha a hideg és a hótakaró huzamosabb ideig, akár több héten át fennmarad.

Hasonló bizonytalanságokat lát Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is. Meglátása szerint az előre tervezést az időjárás változékonysága és a klímaváltozás hatásai nehezítik leginkább. Bár az idei tél valódi télként jelent meg hideggel és hótakaróval, ez inkább kivételnek számít az utóbbi évek tendenciáihoz képest. A szakember szerint a hótakaró pozitív hatása abban mutatkozik meg, hogy az olvadékvíz beszivárog a talajba, nem folyik el azonnal, ugyanakkor önmagában nem ad garanciát a sikeres szezonra. A nyári időjárás továbbra is komoly kockázatot jelent, különösen a kukorica esetében. Elmondta, hogy az őszi kalászosok területe növekedett, míg a kukorica vetésterülete több térségben visszaszorult. Ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt három évben különösen a déli országrészekben jelentős csapadékhiány nehezítette a kukoricatermesztést, ami óvatossá tette a gazdákat.

A termelők ma már nem megszokásból vetnek, hanem abból indulnak ki, hogy melyik kultúra okozta a legkevesebb veszteséget az elmúlt években

– fogalmazott Takács Géza az Agrárszektornak.

Takács Géza rámutatott arra is, hogy vetőmag-ellátási oldalról jelenleg nincs általános hiány, a legtöbb kultúrából elegendő vetőmag áll rendelkezésre, egyedül a zab esetében tapasztalható szűkösebb kínálat. A gazdák döntéseit így elsősorban nem a vetőmaghiány, hanem a termelési kockázatok befolyásolják. Hozzátette, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a termelők egyre inkább azokat a kultúrákat részesítik előnyben, amelyek stabilabb eredményt adtak. A kalászosok és a napraforgó ebbe a körbe tartoznak, ugyanakkor utóbbinál egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a vetésváltás betartására. A napraforgó termesztéstechnológiája megoldható, de a túl gyakori visszavetés növényvédelmi kockázatokat hordoz.

Ma egy gazdának egyszerre kell agronómiai, gazdasági és időjárási szempontokat mérlegelnie, mielőtt döntést hoz.

A kártevők kérdésében Takács Géza óvatosan fogalmazott. A hideg és a hótakaró bizonyos mértékben csökkentheti az invazív fajok állományát, de azok teljes eltűnésére nem lehet számítani. A hótakaró ugyanis nemcsak a növényeket, hanem részben a kártevőket is védi, így inkább az állományuk mérséklődése várható. A szakember arról is beszélt, hogy a gazdák igyekeznek felkészülni a 2026-os szezonra és országszerte zajlanak szakmai konferenciák és továbbképzések, ahol a termelők információt gyűjtenek, tapasztalatot cserélnek, és nemcsak erre az évre, hanem több évre előre próbálnak tervezni.