Sokan hibáznak a zöldségek ültetésekor: ezt rontják el a legtöbben a kertben

Sokan hibáznak a zöldségek ültetésekor: ezt rontják el a legtöbben a kertben

Nagy Z. Róbert
Egyes zöldségnövények nem bírják az átültetést, ezeket nem palántázhatjuk, hanem egyből állandó helyükre vetjük. Másokat pont ellenkezőleg, a hosszú tenyészidejük miatt elő kell nevelni és palántaként kiültetni, hogy minél hamarabb teremni kezdjenek és az első fagyokig minél több termést betakaríthassunk róluk.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A palántanevelés előnye és hátránya

A zöldségnövények palántanevelése kulcsfontosságú lépés a sikeres kertészkedésben. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy előneveljük a növényeket, ezzel a termesztési szezon meghosszabbítható. Palántát célszerű nevelni és kiültetni paprikából, paradicsomból, uborkából, tökfélőkből, tojásgyümölcsből, dinnyékből. De palántázhatunk olyan fajokat is, melyeket emellett állandó helyrevetéssel is szaporíthatunk: ilyenek a káposzta-, és salátafélék. A palántázás lényege, hogy hazánkban május 10. után már nem kell számítani talajmenti fagyokra, tehát ha ekkor ültetünk ki palántákat akkor azok már jóval nagyobb fejlettségi előnyben vannak azokhoz képest, amiket áprilisban például szabad földbe elvetünk, és május közepén még épp csak kicsíráznak. Az ekkor kiültetett jól fejlett palántákon, például a paradicsomon pedig akár már virágbimbók is vannak. A palántanevelés időtartama általában 30-45 nap, azaz ennyivel hamarabb vessük el például a szobaablakba tett cserepekben a magokat, attól a időponttól visszaszámolva, amikor majd ki szeretnénk ültetni ezeket. Palántát nevelni nem egyszerű feladat szobai körülmények között, nem véletlen hogy sokan inkább megvásárolják ezeket.

Megszabott körülmények között

Az első lépés a palántanevelésben az ideális hőmérséklet biztosítása. Általában a zöldségpalántáknak magas, 20-26 fokos hőmérsékletre van szükségük ahhoz hogy gyorsan kikeljenek és a csírázás ne legyen vontatott. Fontos, hogy a magok talaja a kicsírásig ne száradjon ki. Természetesen utána is szükséges az öntözés, csak akkor már a kis gyökérrel rendelkező növények jobban tolerálják, ha pár napra kiszárad a talajuk. A kelés után egy hétig körülbelül 7 fokkal csökkenteni kell a hőmérsékletet, és minél több fény biztosítani. Ezekkel szokott a gond adódni, mert ha ezt nem tudjuk tartani a növények etiolálódnak, megnyúlnak, megdőlnek, majd a laza szöveti szerkezet miatt valamilyen talajból fertőző gombás, vagy bakteriális fertőzés elpusztítja azt.

Minél hosszabb a palántanevelési idő, annál fejlettebb palánta ültethető ki - elvileg. Szobai körülmények között azonban inkább rövidebb palántanevelési idővel kalkuláljunk, hiszen a körülmények nem ideálisak bent a szobában a palántaneveléshez, még egy déli tájolású ablakban sem, így bár rövidebb palántanevelési időnél kevésbé lesz fejlett a május közepén kiültethető palánta, de kevesebb időt tölt a szobában, a számára kockázatos fényszegény körülmények között.

Állandó helyre vetés

Volt már szó arról, hogy mely fajokat célszerű palántaként kiültetve termeszteni és mely növénycsoportok azok, melyek esetén az állandó helyre vetés és a palántázás egyaránt jó megoldás lehet. Esetükben érdemes lehet mindkét módot alkalmazni, hiszen, amikor salátát ültetünk ki palántaként, és ha azzal egy időben vetünk is állandó helyre magokat, akkor a szakaszolás miatt a betakarítás is időben eltér, tehát elkerülhető, hogy egyszer nincs salátánk, máskor meg annyi van egyszerre, hogy nem tudunk mit kezdeni vele. A rukkola, spenót, retek, és a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, cékla) mind olyan fajok, melyeket állandó helyre célszerű vetni, ezek palántázásra nem alkalmasak.

Állandó helyre vetésnél el kell döntenünk, hogy soros vagy ágyásos elrendezésbe vetünk. A soros termesztés a leggyakrabban alkalmazott módszer a zöldségek termesztésére. Ennek során a növényeket egyenes sorokban helyezik el, amelyek között elegendő tér van a gyomok kiszedéséhez és a munkavégzéshez. A soros termesztés előnye, hogy könnyen áttekinthető, a növényeket könnyebb gondozni és öntözni. Az ikersoros termesztés egy továbbfejlesztett módszer, ahol két sor növényt helyeznek el együtt. Ezáltal jobb a helykihasználás, és az egységnyi terület termésátlaga magasabb lehet. Ikersoros termesztésnél két sor azaz az ikersorok egymáshoz közelebb vannak, és csak mellettük van egy olyan szélesebb sorköz, melyen el tudunk menni, ám ez is alkalmas arra, hogy a gondozási munkákat elvégezzük. Az ágyásos elrendezésnél is ez a cél, ott olyan méretű ágyásokat alakítsunk ki, hogy az ágyások közötti művelő utakról a teljes ágyás gondozható legyen, a művelőeszközökkel elérjünk az ágyás közepére is.

Vetésmódok

Az állandó helyre vetés előtt fontos ismerni a gyakoribb vetésmódokat. A sorbavetés során - ahogy szó volt róla - a magokat egyenes sorokba vetjük, bizonyos távolságra egymástól. Ez a tőtávolság beállítás fontos és fajonként változó, hiszen így lesz meg az adott növény számára ideális élettér. Míg retek esetén a tőtávolság 5-10 cm fajtájától, és annak várható méretétől függően, ez egy intenzív növekedésű töknél akár 1 méter is lehet, épp ezért a tököt nem sorba, hanem fészekbe vetjük. A sorba vetés különösen hasznos olyan zöldségfajoknál, mint például a répa, petrezselyem, saláta, retek, vagy spárga. Ha a sorba vetés jól sikerül, akkor ideális lesz a tőszámunk. Ha ritkára vetünk, vagy rossz minőségű volt a mag és ritkán kelt, akkor azzal már nem nagyon tudunk mit kezdeni utólag, de ha túl sűrűre vetettünk akkor még állományritkítással a kelés után beállíthatjuk az ideális növénytávolságokat.

A fészekbe vetés során nem egyenes sorokban, hanem kisebb csoportokban vetjük a magokat. Ez inkább nagy térállást igényló fajoknál jó megoldás. Például a tök és cukkini esetében alkalmazzák gyakran ezt a módszert. A sávos vetés során a magokat széles sávokba vetjük. Így lehetőség van a kényelmes ápolásra, és a növényeknek több hely jut a kifejlődésre. Például tépősalátát, rukkolát, spenótot, sóskát is vethetünk így, de ha az ágyás-közöket füvesítjük a gyakorlatban az is sávos vetést jelent, hiszen a sávon belül szórtan vetjük a fűmagot is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?