Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A házi kenyérsütés egyre népszerűbb hobbi, azonban sokan visszariadnak a kovászkészítés hosszadalmas és gyakran kudarcba fulladó folyamatától. Jó hír, hogy létezik alternatíva: az öregtészta használata, amely élesztőalapú, egyszerűen elkészíthető, mégis kiváló ízvilágot biztosít a házi kenyérnek.
A kenyér fogalma világszerte eltérő jelentéssel bír. A különböző régiókban készített kenyérfélék jellegét meghatározza az éghajlat, a helyi gabonafélék tulajdonságai, valamint a kulturális és gasztronómiai hagyományok. Míg Magyarországon főként a fehér búzakenyér dominál, Észak-Európában sötétebb, savanykásabb, gyakran rozs alapú kenyerekkel találkozhatunk.
A mediterrán térségben a ciabatta és focaccia típusú fehér kenyerek jellemzőek, míg a világ más tájain olyan különlegességek, mint az indiai naan, az afrikai chapati vagy a kolumbiai arepa képviselik a helyi kenyérkultúrát.
A Kárpát-medencében már a magyarok érkezése előtt is készítettek kenyereket búza-, rozs- és árpalisztből. A honfoglaló magyarok kezdetben kelesztetlen lepénykenyereket fogyasztottak, a mai értelemben vett kelesztett kenyér csak a letelepedés és a kereszténység felvétele után vált alapvető élelmiszerré. A társadalmi különbségek a kenyérfogyasztásban is megmutatkoztak: a tehetősebbek finomra őrölt fehér lisztből készült kenyeret ettek, míg az egyszerű emberek durvább őrlésű, gyakran más gabonafélékkel kevert kenyeret fogyasztottak.
A mai nap a legfontosabb alapélelmiszer ünnepe is
A 17-18. századtól terjedt el a szegényebb vidékeken a burgonyás kenyér, amely laktató, lágy tésztájú és gazdaságos alternatívát jelentett. A házi kenyérsütés szokása a 20. század közepén háttérbe szorult a nagyüzemi kenyérgyártás térnyerésével, azonban az ezredforduló után újra népszerűvé vált az otthoni kenyérkészítés.
A jó kenyér titkának sokan a kovászt tartják. Ez a nedves keverék vadélesztőket és baktériumokat tartalmaz, amelyek a tészta kelesztéséért, tartósításáért és jellegzetes ízéért felelősek.
Régen a kenyértészta maradékát szárították és újra aktiválták, ma inkább folyamatosan "etetik" és hűtőben tárolják. A kovászkészítés azonban gyakran kihívást jelent a kezdők számára, ilyenkor jöhet jól az öregtészta alkalmazása.
Az öregtészta lényegében egy hosszan érlelt, túlkelt előtészta, amely lisztből, vízből és élesztőből készül. Előnye, hogy egyszerűbben elkészíthető, mint a kovász, mégis hasonló ízvilágot biztosít a kenyérnek. Egy átlagos kenyérhez 200-250 g öregtésztára van szükség, amit akár fagyasztani is lehet későbbi felhasználásra.
A burgonyás vagy "pityókás" kenyér receptje egyszerű: először elkészítjük az öregtésztát 250 g BL80 kenyérlisztből, csipet sóból, 150 ml langyos vízből és 5 g friss élesztőből. Ezt 10-12 órán át (nyáron 3 órán át) pihentetjük szobahőmérsékleten.
A kenyértésztához 500 g BL80 kenyérlisztet, 200 g öregtésztát, 220 g főtt, pürésített burgonyát, 2,5 dl burgonyafőző vizet, 10 g friss élesztőt, 2 evőkanál olajat és 2 teáskanál sót használunk. A hozzávalókat alaposan összedagasztjuk, majd 40 percig kelesztjük. Ezután átgyúrjuk, további 15 percig pihentetjük, majd formázzuk és kelesztőkosárban újabb 60 percig kelesztjük. A sütéshez előmelegített öntöttvas edényt használunk. A megkelt tésztát 230°C-on, fedett edényben 50 percig sütjük, majd szükség esetén fedő nélkül tovább pirítjuk. A kész kenyeret rácsra téve hűtjük ki.
Az öregtésztás burgonyás kenyér kiváló belépő recept a házi kenyérsütés világába. Egyszerűbb, mint a kovászos változatok, mégis lényegesen finomabb a bolti kenyereknél. Érdemes ezzel kezdeni a kísérletezést, mielőtt a bonyolultabb kovászos technikákkal próbálkoznánk.
