Egy friss kutatás alapján a magyarok mintegy kétharmada fogyaszt rendszeresen péksüteményt.
Magyarország mezőgazdasága vegyes képet mutat 2024-ben, van, ahol boom, van, ahol hiány jött.
Egyszerű módszer kezdőknek: így lehet igazán finom kenyeret készíteni házilag.
Kelet-Közép-Európa legnagyobb kapacitású sütőüzemét építi fel a Ceres Sütőipari Zrt. 24 milliárd forintos beruházással a Tatai Ipari Parkban.
Negyedik alkalommal rendezték meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét.
Ezentúl szigorúbban nézik, mit lehet trappistának és vadkovászos kenyérnek nevezni.
Egyre több kis- és középvállalkozás fordul energiahatékonysági fejlesztések felé a magas energiaköltségek csökkentése érdekében.
Augusztusban a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg.
A kenyér készítése igazi gasztronómiai örömforrás, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági és fenntarthatósági szempontból is odafigyelést igényel.
Évszázados népi hagyományok és a vallási szertartások része az új kenyér.
Nagyon nem mindegy, hogy miből és milyen eljárással készül a mindennapi kenyerünk.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magyarok körében a bio- és ősgabona lisztek.
Nagy István a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Búzagyűjtő- és Kenyérünnepen veszélt a nyári aratás hazai eredményeiről.
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
A kenyér, pékáru, pattogatott kukorica és egyéb feldolgozott élelmiszerek kínálása megbetegítheti a madarakat, emésztési problémákat okozhat, sőt, el is pusztíthatja őket.
A spanyol kormány kitiltja az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat.
Mélynek kell lennie a pénztárcáknak ahhoz, hogy a húsvéti kedvenceket megvehessük.
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
Napjainkban egyre ritkábban találkozni igazi fateknőkkel, amelyekben annak idején például disznóvágáskor a kolbászt keverték, a húst sózták.
A karácsony nemcsak a kosárértéket, de a vásárlási gyakoriságot is megemelte az országban.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
