A 2026-os nyarat súlyos csapadékhiány és hetek óta tartó, rekordközeli hőség jellemzi. Míg a szántóföldeken, például a kukoricatáblákon már most látszanak az aszály súlyos következményei, a zöldségtermesztés helyzete némileg árnyaltabb. A professzionális, öntözött gazdaságok képesek tompítani a vízhiány hatásait, így az üzletekben nem szálltak el azonnal az árak. A háztáji kertekben azonban, ahol hiányzik a kiépített öntözőrendszer, a hőség sok helyen jelentősen visszavetette a paprika- és paradicsomtermést.
Ha valakinek a saját termését elvitte a szárazság, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júliusi átlagárai alapján idén 2302 forintból készíthet el egy négyfős alaplecsót (1 kilogramm zöldpaprika, fél kilogramm paradicsom, 20 dekagramm vöröshagyma és 25 dekagramm füstölt csemegeszalonna felhasználásával). Ez az összeg meglepő módon mintegy 8%-kal alacsonyabb a 2025-ös, 2511 forintos árcsúcsnál. Az öröm azonban viszonylagos, hiszen öt évvel ezelőtt, 2021 nyarán ugyanez a bevásárlás még mindössze 1539 forintba került. Ez azt jelenti, hogy az egyéves árcsökkenés ellenére ötéves távlatban közel 50%-kal drágult a hagyományos nyári egytálétel.
Még szembetűnőbb a különbség, ha a lecsót öt tojással és egy kilogramm fehér kenyérrel is kiegészítjük. Ennek a bőségesebb változatnak az alapanyagai 2026 júliusában összesen 3576 forintot tettek ki. Bár itt is megfigyelhető egy 7,4%-os árcsökkenés a tavalyi évhez képest, a 2021-es 2163 forintos költséghez viszonyítva ez már több mint 65 százalékos áremelkedést jelent.
Az elmúlt fél évtizedben ugyanis az alapanyagok ára eltérő mértékben változott. Míg a vöröshagyma csupán 15%-kal, a paprika és a paradicsom pedig 40-45%-kal drágult, addig a szalonna ára 66%-kal, a tojásé pedig 82%-kal emelkedett. A legnagyobb árugrást egyértelműen a fehér kenyér produkálta, amelynek kilójáért ma már több mint kétszer annyit kell fizetni, mint öt évvel ezelőtt. A lecsófőzés költségeit tehát jelenleg sokkal inkább a kísérő élelmiszerek, semmint maguk a zöldségek húzzák felfelé.













