A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2022 és 2026 tavasza között az általános infláció 33%-os volt. Ezzel szemben a bruttó és nettó átlagkeresetek, valamint a mediánbérek mintegy 50%-kal emelkedtek. A vizsgált négyéves időszakban a nagy élelmiszerláncokban a zöldségek és gyümölcsök átlagos áremelkedése 32% körül alakult. Mivel a bérek ennél jóval nagyobb mértékben nőttek, reálértéken ezek a termékek olcsóbbá váltak. A fizetések vásárlóerejének növekedése miatt ma több egészséges élelmiszert engedhetünk meg magunknak.
Az átlagos statisztika mögött hatalmas eltérések és szezonális sajátosságok húzódnak meg. A drágulási versenyt a meggy nyerte, amely négy év alatt 178%-kal drágult, de a cseresznye ára is több mint a duplájára nőtt. Jelentősen emelkedett a kivi, a zöld spárga és a bébispenót ára is. Ezzel szemben a vöröshagyma és a fejes káposzta - részben a korábbi árstopnak köszönhetően -, valamint a sárga- és görögdinnye kifejezetten olcsóbb lett. Az uborka, a paprika és a paradicsom ára is emelkedett ugyan, de a drágulás mértéke jócskán elmaradt az inflációtól. A fagyasztott és tartósított termékek ára kevésbé ingadozott az egész éves forgalmazás miatt. A nyersanyaghiány azonban itt is éreztette a hatását, így például a fagyasztott meggy ára is megkétszereződött.
A bolti árakat számos, egymásra épülő tényező alakította. Az extrém aszályos nyarak és a tavaszi fagyok rendszeresen megtizedelték a hazai termést. Az energiaválság és a gázpiaci ársokk nyomán jelentősen megugrott az üvegházi termesztés és a hűtőházi tárolás költsége. Bár a mezőgazdaság egyre gépesítettebb, a kézi betakarítást igénylő növényeknél súlyos munkaerőhiány és bérnyomás tapasztalható. Ezek a többletköltségek közvetlenül beépülnek a fogyasztói árakba. Az importtermékek esetében mindezt a forint gyengülése és a globális fuvardíjak emelkedése is tetézte.
Joggal merül fel a kérdés: ha az adatok szerint a bérnövekedés ellensúlyozta a drágulást, miért érezzük mégis elviselhetetlennek az árakat? A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a válasz a vásárlási gyakoriságban, vagyis a percepciós infláció jelenségében rejlik. Mivel élelmiszert napi szinten vásárolunk, az itt tapasztalt áremelkedés sokkal mélyebb nyomot hagy a fogyasztókban, mint a ritkábban beszerzett tartós fogyasztási cikkek drágulása. Ráadásul az alacsonyabb jövedelműek és a nyugdíjasok kiadásaik sokkal nagyobb hányadát költik létfenntartásra. Emiatt az alapvető élelmiszerek áremelkedése őket hatványozottan érintette.
A jövőbeli élelmiszerárakat az új kormányzati intézkedések is befolyásolhatják. A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai minisztere, Kapitány István jelezte, hogy egy jól működő gazdaságban a piaci folyamatokra kell bízni az árszínvonal alakulását. Emiatt az állami beavatkozásokat, például a hatósági árakat idővel felülvizsgálják és kivezetik. A 27%-os általános áfakulcs egyelőre marad, de az "egészséges élelmiszerek" általános forgalmi adóját 5%-ra tervezik csökkenteni. Bár a pontos termékkör még nem ismert, ez a lépés nagy valószínűséggel a zöldségek és gyümölcsök kiskereskedelmi árát is érezhetően mérsékelni fogja.
