Tízlábú idegen állatok jelentek meg a magyar vizekben: óriási a baj
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
A kapor a zellerfélék családjába tartozik, még a Bibliában is megemlítették, az ókori népek pedig rendszeresen használták. Mára a magyar konyha egyik kedvelt fűszernövénye lett.
A kapor jellemzői
A kapor a Földközi-tenger környékén általánosan bevált gyógyszer volt a fejfájás és a gyomorpanaszok enyhítésére. Feltételezések szerint innen, a Földközi-tenger mellől, valamint Nyugat-Ázsiából származik a növény, amely a középkortól kezdve hódította meg Európát is. Egyéves, kissé fásodó szárú növény. Karógyökere 40-60 cm mélyre hatol a talajba, a felső 20-30 cm-es részen egyenletes eloszlásban, de nem túl sűrűn indulnak ki belőle az oldalgyökerek. A kapor gyengén fejlett gyökérrendszere miatt érzékenyen reagál a felső talajréteg vízforgalmára. Hengeres, mereven felálló szára finoman barázdált, a gyökérnyaktól kezdve bármelyik szakaszán elágazhat. Szárának hosszát (60-140 cm) a környezeti tényezők erősen befolyásolják. A száron végig található szórt állású levelek közül az alsók könnyen elszáradnak.
A kapor termesztése és felhasználása
Rövid, 3-4 hónapos tenyészideje, gyors növekedése miatt elő- és utónövényként is termeszthető. A kapor közepesen melegigényes, növény, fejlődése során hőigénye változik, mégpedig úgy, hogy kezdetben az alacsony hőmérséklet előnyösebb számára, míg bimbós állapotban a magas. A kapor magjai 4-5 °C-on már csírázásnak indulnak, de az optimális csírázási hőmérsékleten, 12-15 °C körül, sok levelet és jó gyökérzetet fejleszt. Fejlődésének abban a szakaszában, amikor a szárcsúcsokon az ernyők megjelennek, hőigénye 10 °C-kal nő, csak 20 °C felett biztos a terméskötése és gyors az érés lefutása. A kapor a hidegre kevésbé érzékeny. Korai vetéssel az esetleg előforduló késő tavaszi fagyok sem tesznek kárt benne. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik, ilyenkor nem szükséges a folyamatos megvilágítás. Virágzásakor azonban sok napfényt kíván.
A talaj iránt kevésbé érzékeny, szélsőséges talajtípusok kivételével mindenütt termeszthető. Ha nincsen kertünk, az sem gond, hiszen a kaprot hagyományos jellegű házi kertekbe, utcakertbe is ültethetjük. Helye lehet bemutató-, iskola- és más típusú kertekben is csoportosan, de megfelelő útszegélynek is, emellett erkélyládákban, cserepekben, városi lakások balkonjain is megél. Tavasszal, március elejétől vessük. Másodnövényként július-augusztusban vethetjük, ekkor azonban magra már ne számítsunk. A kapor nemcsak gyógynövényként, hanem fűszernövényként is igen sokoldalú. Egyik leggyakoribb felhasználási módja, hogy különféle uborkás ételeket fűszerezünk vele - elég, ha csak az imádott kovászos uborkára gondolunk. Emellett jó fűszere a legtöbb halas fogásnak is.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
A világ legnagyobb és legmodernebb 3D-s élelmiszer-nyomtató üzeme nyílt meg Bécsben.
Több mint 135 ezer daru ért a Hortobágyra, ilyen korán még sohasem volt itt ennyi példány.
Elképesztő veszteségeket okoz az ukrán mezőgazdaságnak az immáron több mint 2,5 éve tartó háború.
Kaliforniában két tejgazdaságban is elkezdték megfigyelni a dolgozókat, miután két ember is madárinfluenzás lett.