Szombat reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szombati (2026.05.16.) napon.

2026.05.16. szombat: Túlnyomóan borult lesz az ég, legfeljebb hazánk keleti felén lehet szakadozott a felhőzet, ott rövidebb napos időszakok is lehetnek. A Dunántúlon tartós esőzésre, másutt - délutántól nagyobb számosságban - záporok, zivatarok kialakulására számíthatunk. Többfelé várható kiadós mennyiségű csapadék. A Dunántúlon megerősödik az északnyugati szél, másutt legfeljebb élénk lehet a légmozgás. Zivatarok környezetében viharos széllökések is előfordulhatnak.

A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 11 és 16, másutt 17 és 24 fok között alakul, de a 20 fok feletti értékek a Tiszántúlon lesznek jellemzők.
Késő estére 8, 16 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: A térségünkbe érkező ciklon miatt mind a hideg- mind pedig a melegfrontra érzékenyek szervezetét megterheli az időjárás. Ezért sokaknál tapasztalható fejfájás, koncentrációs-zavar, vérnyomás-ingadozás.

A következő napon várható időjárás

2026.05.17 vasárnap: Reggel még jórészt borult idő valószínű, majd északkeleten, keleten némileg szakadozottabb lehet a felhőzet, illetve délelőttől előbb a Nyugat-, Délnyugat-Dunántúlon, délutántól pedig már keletebbre is jelentősen csökkenhet is a felhőzet. Még sokfelé várható eső, zápor, északkeleten kevés helyen zivatar is, de a reggeli óráktól nyugat felől szűnni kezd a csapadék. Az északnyugati, északi szél elsősorban a Dunántúlon megerősödik, sőt viharossá fokozódik. A hőmérséklet délután általában 13, 20 fok között valószínű, de a tartósan csapadékos Kelet-Dunántúlon néhol 11, 12, míg Szabolcsban 21, 22 fok is lehet.

Friss híreink:

Hihetetlen, mi derült ki a tojásról: mostantól biztos, másképp tekintesz rá

A reggeli tükörtojás vagy a vasárnapi rántott hús után megmaradó tojáshéjakról aligha a csontpótló műtétek jutnak eszünkbe, pedig a két dolog között – egy magyar fejlesztésnek köszönhetően – igenis van kapcsolat. A különleges innovációról Almássy Boglárka, az Óbudai Egyetem PhD-hallgatója, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont MFA Vékonyrétegfizika Laboratóriumának mérnöke beszélt az Agrárszektornak.

Bóna Szabolcs: el kell fogadni, hogy nagy változásokra van szükség

Adatvezérelt élelmiszertermelést, a tudásra és a fogyasztói igényekre jobban alapozó és mindenekelőtt együttműködő agráriumot szeretne látni az új agrár- és élelmiszergazdasági miniszter. Bóna Szabolcs szerint az aszály kapcsán érdemes átgondolni a kockázatvállalást és a termelők felelősségét is, és bizonyos területeket, ahol például a kukorica nem termeszthető, más módon hasznosítani. Az új tárcavezető az Agrárszektornak adott monstre interjújában beszélt a politikamentes agrárkamaráról, a külföldi munkaerő kérdéséről, az élelmiszeripar és a magyar termékek versenyképességéről, valamint a méhlegelők fontosságáról is.

Amikor a műtrágya drága, a talaj végre szóhoz jut

Az elmúlt években a műtrágya árának drasztikus emelkedése sok gazdálkodót kényszerített új megoldások keresésére. Van, aki már időben lépett ebbe az irányba. Ez a helyzet azonban nemcsak kihívás, hanem lehetőség is egyben. Lehetőség arra, hogy a tápanyagutánpótlást ne kizárólag kívülről bevitt inputokra alapozzuk, hanem a talajban meglévő erőforrásokra is építsünk, és segítsük azokat a természetes folyamatokat, melyek növényeink tápanyag-utánpótlását biztosítják. 

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.