Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon.
Több élelmiszer ára csökkenésnek indult Magyarországon, de még mindig messze vagyunk a korábbi áraktól.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
A KSH friss jelentése szerint áprilisban 24,0 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.
Július 1-én indul az online árfigyelő rendszer, amely kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni.
Júniustól indul a kötelező akciózás a boltokban a szankciós élelmiszerár-infláció letörése érdekében.
Hamarosan 2000 forintba is kerülhet egy kiló fehér kenyér és 5000 forintba ugyanennyi karaj?
Az eddigi információk alapján kiváló gabonatermés várható idén, ami a kenyér árára is kedvező hatással lehet.
Hiába lett olcsóbb a búza és a liszt, egyelőre még nem várható csökkenés a kenyér és a sütőipari termékek árában.
2023. márciusában 25,2 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.
Ismét árat csökkent a Lidl, most a pékáruk kerültek középpontban az üzletekben.
Egyetlen hónap alatt több mint 20 százalékkal emelkedett két kedvelt zöldségféle ára is.
Tovább drágulhat a már most is ezer forint körüli áron kapható kenyér a magyar boltokban.
Februártól olcsóbb lesz a liszt Magyarországon, áprilisban pedig véget az élelmiszerdrágulás.
Egy év alatt 115%-kal emelkedett a sertészsír ára, míg a fehér kenyéré 100%-kal.
A vártnál kisebb mértékben drágultak az élelmiszerek 2022 decemberében Magyarországon.
A decemberben 24,5 százalékkal, 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek az árak a KSH adatai szerint.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.