Most lehull a lepel: kiderült az igazság a magyar kenyérről

Most lehull a lepel: kiderült az igazság a magyar kenyérről

agrarszektor.hu
A magyar malomipar a hazai élelmiszeripar egyik legfontosabb ágazata, amelynek fejlődése a XIX. század második felétől indulhatott meg. Ugyan malomipari termékek már korábban is elérhetőek voltak, viszont nagyrészt háztáji feldolgozásban készültek. Budapest a XIX. század végére Európa legnagyobb malomipari központjává nőtte ki magát, a világranglistán pedig Minneapolis után a második lett. A Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közleményéből az is kiderül, hogyan hatott az infláció a magyar pékárukra, például mennyivel fizetünk most többet egy kakaós csigáért, mint tíz évvel ezelőtt. De arra is kitérnek, hogy magyar termékeket ropogtatnak például Kuvaitban, Izraelben és az Egyesült Arab Emírségekben is. És elmagyarázzák, miért okoz problémát az ukrán gabonaáradat az Európai Unióban.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A hazai ipar a XIX. század második felétől kezdett dinamikus növekedésnek, így a hagyományosnak tekinthető ipari szektorokon túl a malomipar újraszervezése is erre az időszakra esik. Míg 1863-ban mindössze 147 gőzmalmot helyeztek üzembe itthon, addig egy évtizeddel később már 482 ilyen egység működhetett. A XIX. század végére Budapest Európa legnagyobb malomipari központjává nőtte ki magát, a világranglistán pedig Minneapolis után a második lett. A bécsi gabonatőzsdén már 1879-ben megjelent a magyar búzaminőség-térkép, ennek pedig jelentős hatása volt az élénkülő kereskedelemre. A századfordulón az ország malomiparának őrlési kapacitása évente 7 millió tonna gabona feldolgozását tette lehetővé. Az 1930-as évekre sikerült növelni az ágazat jelentőségét, így a második világháború előtti utolsó évtizedre a gyáripari termelés 13-15%-át a malomipar szolgáltatta. 

Az államosítás miatt 1947 és 1952 között fokozatosan kerültek a magántulajdonú malmok központi vezetés alá és maradtak is így a rendszerváltásig. Az 1990-es évektől egyre inkább szabadabb kereskedelem lehetőséget teremtett a szabadabb külkerforgalom bonyolítására, a belső kínálatban pedig ugyancsak eltűntek a korábbi szabályozások, immár szabadárasak lettek a malomipari termékek. A viszonylag nagy szabadság azonban nem minden esetben volt lehetőség, sokszor inkább nehezítő tényezőként hatott. A korábbi KGST piacok megszűntek, a nyugati országokkal pedig időbe telt az olyan stabil külkereskedelmi kapcsolat kialakítása, amely a korábbihoz hasonló értékben zajlott. A másik nehezítő tényező főleg a vásárlóerőt érte: a rendszerváltás után beáramló új gépek, technológiák ugyan gyorsabban és nagyobb mennyiségben tudták kiszolgálni a keresletet, viszont ezzel együtt megnőtt az adalékanyagok, térfogatnövelők és egyéb, ma már egészségtelennek nevezhető hozzávalók mennyisége is a kenyérben és pékáruban.

A korábbi automatizált tömeggyártás a 2000-es évekre kezdett nagyobb mértékben lecsökkenni, helyét egyre több helyen a kézműves pékségek, kisebb ipari egységek kezdték átvenni, amelyek már magántulajdonúak voltak. Az Európai Unióhóz való 2004-es csatlakozás ugyancsak hatással volt a malomiparunkra. Ennek következtében tíz évvel az integráció után már 160 búzafajta szerepelhetett a vetőmag szaporításokban, amelyek 45%-a Magyarországon nem került hivatalos állami kísérletekbe, ezáltal pedig minősítése sem történt meg. Ennek hátterében legtöbbször valamilyen minőségbeli eltérés állt, amelyet a hazai gazdák és gabonavédelemmel foglalkozók aggályosnak ítéltek. Az EU-hoz történő csatlakozás után lecsökkent továbbá a búza vetőmag felújítási aránya, amely 25% körül mozog, ezáltal Európában az egyik legalacsonyabb. A gabonafélék esetében - ahogyan az állatállományoknál is . fontos a rendszeres időközönkénti felújítás a további hatékony és magas termésmennyiség és minőség érdekében. Itthon ennek gyakorlata azonban még mindig az európai színvonalhoz képest messze a sor végén van.

A magyar vármegyék közül a legtöbb gabonafélét 2021-ben Békés, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar vármegyékben aratták le. Az itt megtermelt gabonafélék összmennyisége a teljes hazai termelés 25%-át tette ki 2021-ben. Tavaly valamivel kedvezőtlenebb időjárási körülmények, valamint a nyári aszályos hónapok miatt mind az országos mennyiség, mind a vármegyénkénti betakarítható összeg zsugorodott. 2021-ben 14 014 507 tonna gabonafélét arattak le itthon, 2022-ben kukoricából, búzából, repcemagból, rozsból és napraforgómagból összesen 8 805 489 tonnát.

A termelésben a legnagyobb mértékben a búza és a kukorica van jelen, az ezekből készülő zömében pékáru, valamint száraztészták és egyéb termékek minden háztartásban jelen vannak, alapvető készletekként jelennek meg a kamrák polcain. A fogyasztói árakban végbemenő változások nem hagyták érintetlenül ezt a szegmenst sem, ahol főként a kenyér ára emelkedett jelentősen az elmúlt évek során.

2005-ig a legtöbb pékáru és tésztaféle ára jellemzően 200 forint alatt volt, az ezt követő években viszont emelkedésnek indult a kenyér, zsemle és tésztaáruk fogyasztói átlagára is. A közkedvelt kakaós csigáért 2010 és 2022 között átlagosan 91 forinttal kellett többet fizessünk, mint azelőtt. Hasonlóan magasra ugrott tavaly a kenyér ára: 2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben. A közel duplára nőtt árak hátterében a tavalyi év folyamán kibontakozó energiaszektorban végbemenő áremelkedés, a dolgozói bérek növelése, valamint az alapanyagárak megugrása figyelhető meg. Emellett a 2022-es év kedvezőtlen időjárása következtében kevesebb búza és gabonafélét takarítottak be. Jelenleg a kiskereskedelmi forgalomban forgalmazott finomlisztre még a kormány által korábban bevezetetett ársapka érvényes, így ez a malomipari termék a szabályozás ideje alatt kedvezőbben vásárolható meg.

A hazai kereslet ellátása mellett a magyar pékáruk és tésztafélék külföldön is kedvelt élelmiszerek, így exportjuk évről évre növekvő trendet mutat. 2021-ben tésztaféléből 111 millió USD értékben, míg pékáruból 131 millió USD értékben szállítottunk más országokba. Jellemzően az Európai Unió és más európai országok piacaira érkezik a legtöbb ilyen jellegű magyar termék, mindazonáltal számottevő értékben értékesítünk távolibb célállomásokra is, például Kuwaitba, Izraelbe, az Egyesült Arab Emírségbe, Kanadába, az USA-ba, Indiába is.

Az elmúlt hónapok során az orosz-ukrán háború következtében mindennapos hírré vált az ukrán gabona helyzete, valamint annak piacra jutási lehetőségei. A háború eszkalálódása előtt az ukrán export szerkezetének csaknem negyedét a gabonafélék tették ki, amelyeket főként Kínába, Egyiptomba és Törökországba szállították. A harcok hatására az Európai Unió 2022 tavaszán úgy döntött, hogy szolidaritási folyosókat hoz létre az ukrán gabona további biztonságos szállítására, valamint eltörli a kvótákat és egyéb mennyiségi korlátozásokat az importáló országok előtt. Ennek hatására hatalmas mennyiségű ukrán gabona érkezett az Európai Unióba, viszont nem tudott megfelelő módon tovább indulni a szükséges országokba, a tranzitországok piacain pedig zavarokat okozott. A beáramló olcsó, sok esetben élelmiszerbiztonsági kérdéseket is felvető gabona nehéz helyzet elé állította a gazdákat, így Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Csehország és Bulgária közös nyilatkozatban kérték az Európai Bizottságot a helyzet megoldására. A Bizottság ugyan elismerte, hogy piaci zavarok alakulhattak ki, viszont érdemi döntést nem hozott, ezért Magyarország, Lengyelország, Bulgária és Szlovákia egyoldalúan döntöttek idén áprilisban az ukrán gabonaimport korlátozásáról. A döntés szerint a jelzett országok piacain csak az áthaladást biztosítják, a gabona korábbi nagy mértékű értékesítése nem engedélyezett. Brüsszel az intézkedés hatására újabb szabályozást foganatosított, amely május 2-a és június 5-e között lesz érvényben. Ennek értelmében négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági termék (búza, kukorica, napraforgómag, repcemag) továbbra is szabadon értékesíthető az Európai Unió piacain, kivéve Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiába, Romániába és Bulgáriában. Ezzel együtt az öt ország kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy megszüntetik a jelzett termékekre és a többi, Ukrajnából érkező árura vonatkozó egyoldalú intézkedést, a gabonafélék a jelzett országokon keresztül továbbra is eljuthatnak a közös piacra.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06