Jelenleg a körülbelül 140 ezer hektárnyi zöldség-gyümölcs termőterületen 2500-3500 főnyi harmadik országbéli munkavállaló dolgozik. Ezzel kapcsolatban Apáti Ferenc elmondta, hogy a június 6-án hatályba lépett átmeneti szabályozás szerint a foglalkoztatási célú munkaerő-behozatal a harmadik országokból továbbra is megmaradt.

Ez a zöldség-gyümölcs ágazat gondjainak 80%-át máris megoldotta, mivel az ágazat szereplői döntő többségben ilyen foglalkoztatást alkalmaznak. A szabályozással a vendégmunkások behozatalát függesztették fel, ami a zöldség-gyümölcs ágazatot kevésbé érinti.

A foglalkoztatási célú munkaerő-behozatal lényegében azt fedi, amikor egy adott termelő cég saját hatáskörben hoz be külföldi munkavállalókat, míg a vendégmunkásokat munkaerő-kölcsönzők hozzák be és őket szolgáltatásként közvetítik ki a cégeknek. Ez tuóbbit korlátozza most a jogszabály.

A FruitVeB elnöke beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatott 100 ezer főből mindössze 2500-3500 harmadik országbéli, az azt jelenti, hogy ez a munkavállalók mintegy 3%-át érinti. De egyébként az egész magyar nemzetgazdaságban körülbelül 2,5%-os a külföldi munkaerő fele aránya, aminek kevesebb mint a fele ázsiai. Ehhez képest a külföldi munkavállalók aránya az EU-ban átlagosan 6%-os, de Ausztriában például a dolgozók 20%-a, Németországban pedig 13%-a harmadik országból származik.

A agrárium számára elérhető hazai munkaerőtartalék a mostanra elfogyott. Apáti Ferenc kifejtette, hogy az agráriumban nem kellemes körülmények között kell nehéz munkát végezni, így másfél-kétszeres bérekért se jönnének el a magyarok ide dolgozni. Legfeljebb a leggyengébben kvalifikáltak maradtak, akikkel nem lehet versenyképesen dolgozni. A külföldi munkaerőre szükség van, behozataluk nem úri huncutság, hanem kényszer.

A FruitVeB elnöke beszélt arról is, hogy a 2-3%-os arányban foglalkoztatott külföldi munkaerő azonban nem veszi el a hazai munkahelyeket, sőt! Azzal, hogy ezáltal mentik meg hazai kertészeti vállalkozások sorát, több magyar munkahely megtartásában segítenek, mint amennyit elvesznek. Mint fogalmazott, a piaci szempontokat sem szabad elfelejteni, mert mind a munkaerőért folytatott versenyben, mind a kertészeti termékekkel egy nagy, nyitott európai vagy még tágabb nemzetközi piacon kell helyt állnia Magyarországnak.

Meg kell nézni kikkel versenyezünk a munkaerőért? Ha mások engedik, míg mi tiltjuk, magunkat hozzuk versenyhátrányba. És kikkel versenyzünk a termékeinkkel? Versenyeznünk kell ukrán, szerb, marokkói, egyiptomi termékekkel, ahol sokkal olcsóbb a munkaerő. Így hát, ha a piacainkon mindenki igy működik, akkor mi is csak így tudunk! Nem tudjuk nemzetközi piaci viszonyoktól elszigetelni magunkat

- jelentette ki Apáti Ferenc.