Egyedi ingatlanok kerültek a piacra Magyarországon, víztornyot és vízimalmot kínálnak eladásra.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Súlyos mínuszokba került a cégcsoport több vállalata is, de van, ahol jó eredmények születtek 2023-ban.
Varga Mihály szerint meg kell erősíteni a magyar gazdaság szuverenitását és a hazai élelmiszeripart.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
A Gyermelyi Zrt. 6,5 milliárd forintot meghaladó beruházással épített új malmot adott át.
A túlélésért küzdenek a hazai malmok, hiába emeltek lisztárat októberben, már ez sem elég.
És ez az árrobbanás még csak a kezdet.
Brutális technológiai fejlesztés történt Törökszentmiklóson.
Veszélybe kerültek a hazai pékségek.
Két számjegyű drágulás várható a lisztből készült végtermékek árában.
Lassan ideje lesz hozzászokni a tartós áremelkedéshez?
Harmadik malomkomplexumát építi az 50. születésnapját ünneplő Gyermelyi.
Az idén ötvenéves Gyermelyi Zrt. a harmadik malmát építi Magyarországon.
Ismét árat emelnek a malmok.
Itt áll feketén-fehéren.
Ha ezt nem lépik meg a malmok, nem biztosítható a működésük.
Az aratás kezdete óta 20 százalékkal drágult meg az étkezési búza.
2024 augusztusában a magyar gazdák 53,7 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Habár 2020 óta folyamatosan nő a betakarított dió mennyisége Magyarországon, ezzel együtt az ára is jelentősen megemelkedett.
Az elmúlt 4 év átlagához viszonyítva kedvezőbb termésmennyiséggel számolhatunk Magyarországon, de a feldolgozás külföldön történik.
A betörő hidegfront miatt 20 fokos hőmérséklet-különbség alakult ki péntek délelőttre a Dunántúl és Kelet-Magyarország között.
A tojás, a tej és a méz esetében is érdekes dolgok voltak megfigyelhetők Magyarországon.
Ha az aratás utáni időszak száraz, az árvakelések zöme elfekszik a talajban, majd ősszel az esők hatására tömegesen megjelenik a repcevetésekbe