A gabonafeldolgozás szépen csendben egy jelentősen digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot.
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
A Hajdú Gabona Zrt. napjainkban legfőképp búza őrlésével foglalkozik, nagyságrendileg 75-80 ezer tonna búzát őrölnek meg évente.
Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A kedvezőtlen időjárás miatt idén sok év átlagánál is gyengébb lett a búzatermés Franciaországban.
Egyedi ingatlanok kerültek a piacra Magyarországon, víztornyot és vízimalmot kínálnak eladásra.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Súlyos mínuszokba került a cégcsoport több vállalata is, de van, ahol jó eredmények születtek 2023-ban.
Varga Mihály szerint meg kell erősíteni a magyar gazdaság szuverenitását és a hazai élelmiszeripart.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
A Gyermelyi Zrt. 6,5 milliárd forintot meghaladó beruházással épített új malmot adott át.
A túlélésért küzdenek a hazai malmok, hiába emeltek lisztárat októberben, már ez sem elég.
És ez az árrobbanás még csak a kezdet.
Brutális technológiai fejlesztés történt Törökszentmiklóson.
Veszélybe kerültek a hazai pékségek.
Két számjegyű drágulás várható a lisztből készült végtermékek árában.
A szakértő szerint a Magyar-kormány már július elsejével 5 százalékra csökkenthetné az alapvető élelmiszerek áfáját.
Egyre nagyobb teret nyernek a kényelmi termékek, amelyek gyors elkészíthetőséget kínálnak anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötni az íz vagy a minőség terén.
A román mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók havi keresete átlagosan 3 223 és 7 805 lej között alakul, ami átszámítva nagyjából 232 ezer és 562 ezer forint.
A korábbi években megszokottak szerint hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka.
A hazai agrárium és élelmiszeripar régóta megoldatlan strukturális gondokkal küzd - a megoldás összetett, amelyben az új kormánynak is lenne feladata.
Sok termelő gondolkozik azon, hogy csökkentse a vetőágyba bedolgozott műtrágya mennyiségét a tavaszi növények alá. A megspórolt pénz viszont könnyen elúszhat a termés csökkenése miatt.
