Megmenekültek a bezárástól a magyarországi pékségek - mondta a Napi.hu-nak Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. A pékségek száma 850-900 körüli, ebben nem szerepelnek az albán pékségek és a multiknál lévő sütödék sem. Kiemelte: bár korábban a Magyar Pékszövetség is azt jósolta, hogy a járvány és az energiaárak drágulása miatt a sütőipari vállalatok 20-25 százaléka meg fog szűnni, bezár vagy a nagyok felvásárolják őket, ez nem történt meg. Az elnök közölte, a kenyérfogyasztás valamelyest csökkent az elmúlt években Magyarországon, először a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok. Hozzátette, a fogyasztók a minőségibb termékek felé fordultak. Tapasztalatok szerint a hagyományos kovászos technológiát használó pékségeknél egyre inkább ragaszkodnak a vevők a kovásszal készült kenyerekhez.

Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 659 forint volt egy kiló kenyér, idén már ezer forintba is kerül. A vándor kenyér fél kilója az Auchanban 499 forint, az Aldiban az aranycipó kilója 998 forint, a Lidlben a nosztalgia vekni kilója 907 forint. A statisztikai hivatal szerint is a kenyér ára egy év alatt 52,7 százalékkal drágult.

Döbbenetes hírek érkeztek a magyar kenyérről: ezt sokan nem gondolták volna

Hiába lett olcsóbb a búza és a liszt, egyelőre még nem várható csökkenés a kenyér és a sütőipari termékek árában.

Ahogy azt az Agrárszektor korábban megírta, a világpiaci trendeknek megfelelően Magyarországon is elkezdtek csökkenni a gabonaárak, és a búza tonnája a korábbi, 140 ezer forint helyett már csak 80 ezer forint, a fogyasztók még nem érzékelik ezt a liszt és a kenyér árában. Szakértők szerint mindezen tendencia ellenére a közeljövőben még nem várható a sütőipari termékek árának csökkenése, ugyanis az egyéb költségelemek növekedése még mindig jelentősnek számít. Az ágazat szereplői ugyanakkor abban bíznak, hogy a jövőben már sem az energia, sem pedig az alapanyagok áremelkedése nem kényszeríti komolyabb lépésre a sütőipart.